HOSSZÚ TÁVÚ TRICHOTECÉNVÁZAS MIKOTOXIN TERHELÉS HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A GLUTATION REDOX RENDSZER PARAMÉTEREIRE, VALAMINT A LIPIDPEROXIDÁCIÓS FOLYAMATOKRA PONTYBAN
Pelyhe Csilla1, Zándoki Erika2, Mézes Miklós1, Balogh Krisztián1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattudományi Alapok Intézet, Takarmányozástani Tanszék, Gödöllő
2MTA-KE Mikotoxinok az Élelmiszerláncban Kutatócsoport, Kaposvár
Kivonat
A takarmányozás elsődleges célja, hogy kiegyensúlyozott táplálóanyag ellátottságot biztosítson az állatok számára, mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben, így megfelelő alapot szolgáltasson az életfenntartáshoz, a növekedéshez és a szaporodáshoz, valamint kedvező mértékben és irányban befolyásolja a termelési paramétereket és a fogyasztásra szánt hús minőségét.
Gazdasági, egészségügyi és környezetvédelmi okok miatt az elmúlt évtizedekben az állati eredetű fehérjéket, mint például a hallisztet számos halfaj takarmányozásában növényi eredetű fehérjeforrásokkal helyettesítették, ami megnövelte a mikotoxin terhelés kockázatát az akvakultúrában.
Vizsgálatunk célja a hosszú távú T-2 toxin és deoxinivalenol (DON) terhelés hatásainak feltárása volt a lipidperoxidációs folyamatokra és a glutation redox rendszer egyes elemeire, etetési kísérletben, egynyaras pontyokban (Cyprinus carpio L.). A kísérlet 5 hétig tartott, a mintavételek hetente történtek, amelyek alkalmával post mortem máj mintákat vettünk. A kísérleti takarmányokat mesterségen szennyeztük DON (6 mg/kg takarmány) vagy T-2 (5 mg/kg takarmány) mikotoxinokkal. A hosszú távú expozíció hatására mindkét mikotoxin hatására megemelkedett a mortalitás a kontrollhoz viszonyítva, aktiválódott továbbá az enzimatikus antioxidáns rendszer. Szignifikáns különbségeket tapasztaltunk a glutation peroxidáz és a glutation S-transzferáz enzim aktivitásában is. A megváltozott glutation redox homeosztázis hátterében fokozott oxidatív folyamatok állhatnak, ugyanakkor ezt a lipidperoxidációs folyamatok metastabil végterméke, a malondialdehid koncentráció változása nem erősítette meg. Ez az eredmény arra utal, hogy az oxidatív folyamatokat az antioxidáns rendszer sikeresen kompenzálta.
Fontos kiemelni, hogy a mikotoxinok halakra kifejtett hatásai jelenleg nem teljesen feltártak, így T-2 toxin, vagy a DON hatásairól pontyokban csak kevés adat áll rendelkezésünkre. További vizsgálatok szükségesek annak érdekében, hogy pontosabban megismerhessük a mikotoxinok rövid- és hosszú távú hatásait a halak egészségi állapotára és termelési paramétereire.
A kutatás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/261/13), valamint az OTKA (PD-104823) támogatásával valósult meg.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.