A SÜGÉR, AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA ÍGÉRETES FAJA
Lengyel Szvetlana
Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézet (NAIK HAKI), Szarvas
Kivonat
A csapósügér (Perca fluviatilis) Európa egyik legelterjedtebb édesvízi ragadozó halfaja. Általánosan elterjedt fajként mindig is kedvelt horgászhal volt, de az utóbbi években az akvakultúra részéről is érdekődés mutatkozik iránta.
A sügér húsa ízletes, kiváló minőségű és mellékíz nélküli, aminek köszönhetően filéjét ugyanolyan nagyra értékelik, mint a fehérhúsú tengeri halakét. Emiatt a sügér iránti kereslet folyamatosan növekszik, és jelentősen meghaladja a pillanatnyi piaci kínálatot (Fontaine, 2004; Watson, 2008). A FAO adatai szerint az utóbbi tíz évben az európai sügértermelés csak csekély mértékben növekedett, és 2012-ben mindössze 21528 tonnát tett ki. Ez elsősorban a természetesvízi állományok antropogén hatásokra (élő- és ívóhelyek tönkretétele, vízszennyezés, orvhalászat) visszavezethető csökkenésével magyarázható. Különös keresletnek örvend a sügér Franciaországban, Olaszországban, Svájcban, valamint a Benelux-államokban és Skandináviában.
A közép-és kelet-európai piacokon szintén jó a sügérből készült termékek (filé, füstölt hal) megítélése. Ebben a régióban a sügért hagyományosan halastavakban nevelik kiegészítő fajként, és bár az utóbbi évtized kutatásai jelentősen kiszélesítették a sügér intenzív körülmények között történő nevelésének lehetőségeit, a halgazdaságok többsége még mindig nem tekinti a sügért értékes fajnak.
A tengerrel nem rendelkező európai országok, köztük Magyarország, számára a sügér megfelelő alternatívája lehet a drága importált tengeri halaknak. Jó alkalmazkodóképességének köszönhetően a sügér sikerrel nevelhető akár medencékben, akár ketrecekben vagy halastavakban. A modern technológiák és a speciálisan a sügérfélék számára kidolgozott kereskedelmi granulált tápok alkalmazásával a sügér 1,5 év alatt elérheti a 150-250 grammos piaci méretet (Melard et al., 2003).
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.