Koiherpesz vagy kopoltyúnekrózis?
Molnár Kálmán
MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest
Kivonat
A szerző összehasonlítja a ponty (Cyprinus carpio) két jelentős betegségét, a koi herpesz betegséget és a kopoltyúnekrózist. A koi herpesz betegség megjelenéséről első ízben Izraelből tudósítottak, 1999-ben; a kopoltyúnekrózist a Szovjetunió európai részén a múlt század 50-es éveiben figyelték meg először. Ez a betegség Kelet és Közép Európában a 70-es és 80-as években jelentős elhullásokat okozott tenyésztett pontyok között. A koi herpesz által okozott veszteségek meghaladták a 80%-ot Izraelben, Indonéziában, Japán egyes területein, és importált koi-állományokban Nyugat- Európában. Korábban hasonlóan nagy (60-80%-os) elhullások voltak megfigyelhetők kopoltyúnekrózis következtében a Szovjetunióban, Magyarországon és a Német Demokratikus Köztársaságban. A koi herpesz vírusát (CyHV-3) 1999-ben mutatták ki. A kopoltyúnekrózist okozó ágenst mind ez ideig nem találták meg.
A kopoltyúnekrózis jobb megismerése érdekében 1979-ben Szarvason egy nemzetközi értekezletet szerveztünk, ahol a téma legjobb szakemberei fejtették ki véleményüket a betegség természetéről.. A szakemberek többsége elfogadta Schreckenbach és mtsai (1975) teóriáját, akik úgy vélték, hogy a betegséget ammónia intoxikáció okozza. Véleményük szerint a tóvíz magas pH 8 körüli kémhatása esetén a hal nem tudja leadni a szervezetében felhalmozódó ammóniát, miáltal a kopoltyú szövete sérül, és nekrózis keletkezik benne. A részvevők egy kisebb része a fertőző, vírusos etiológia mellett tört lándzsát, azonban ezt a vírust az akkori gyengén felszerelt virológiai laboratóriumokban nem sikerült kimutatni. Az ammónia intoxikációt cáfolta Ilan Paperna, izraeli kutató beszámolója, aki megjegyezte, hogy az izraeli magas pH-jú tavakban a pontyok kopoltyúja szép, és betegség nem alakul ki. A nyolcvanas évek végére a kopoltyúnekrózis mint betegség fokozatosan vesztett jelentőségéből, és Magyarországon sporadikussá vált. Jelen sorok írója úgy véli, hogy a koi herpesz betegség és a kopoltyúnekrózis egy és ugyanazon bántalom. A betegség azután jelent meg Izraelben, amikor Európa valamelyik országából pontyszállítmányokkal behurcolták az ott még jelen nem lévő vírust. A vírus virulenciája az át nem hangolódott, érintetlen izraeli pontyállományban jelentősen megnőtt, és kórokozó-képessége fokozódott. A vírust Izraelből a koi ponty állományokkal több nyugat-európai országba is behurcolták (vagy visszahurcolták), ahol azonban csak sporadikus elhullásokat észleltek. Közép-európai országokban a CyHV-3 vírust 2005-ben Lengyelországban, 2009-ben a Cseh Köztársaságban, 2012-ben Magyarországon is kimutatták. Jelen szerző feltételezi, hogy az utóbbi országokban, ahol korábban ez a betegség évtizedekig jelen volt, nem fognak az izraelihez hasonló súlyos bántalmak kialakulni.
A szerző meg van arról győződve, a szakirodalom pontosabb tanulmányozása során a koi herpesz betegség leírói hasonló következtetésekre jutattak volna, ha figyelembe veszik az egy évszázadnál is régebbi német, lengyel és orosz halkórtani tudomány eredményeit, és nemcsak a jelenben már kétségtelenül magasabb színvonalú nyugat- európai és amerikai eredményekre támaszkodnak.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.