Digenetikus fejlődésű mételyek cerkáriáinak vizsgálata a Balatonban és vízrendszerében
Cech Gábor1, Majoros Gábor2, Ostoros Györgyi1, Molnár Kálmán1, Székely Csaba1
1MTA, Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Halkórtan és Parazitológia Témacsoport
2SZIE, Állatorvos-tudományi Kar, Parazitológiai és Állattani Tanszék
Kivonat
A Balatonban és a Kis-Balatonban előforduló digenetikus mételyek vizsgálata során a puhatestűekben fejlődő lárvális alakok cerkária stádiumait tanulmányoztuk morfológiai és molekuláris biológiai módszerekkel.
Magában a tóban csak kevés, főleg kopoltyús csiga- és kagylófaj él. A fent említett mételyfajok mind ezekben a valódi tavi puhatestűekben fejlődnek. Ugyanakkor a tóval kapcsolatos mocsarakban, melyek vize patakok vagy csatornák révén éri el a tavat, elsősorban tüdőscsigák élnek, amelyek köztigazdái lehetnek a halakban előforduló Diplostomum, Posthodiplostomum, Sanguinicola nemekbe tartozó digenetikus mételyeknek. Ez utóbbi mételyek előfordulnak alkalmanként a balatoni halakban, de nem oly rendszerességgel, mint a folyami vagy a kisebb természetes vizeinkben élő halakban.
A mocsaras parti régióból és a tó medréből gyűjtött kagylók és csigák közül az alábbi módszerrel eddig csak csigákban találtunk mételylárvákat. Az u.n. „cell well plate”-n egyesével izolálva tartott csigákból desztillált vizes, vagy fotoperiódus indukcióval kirajoztattuk a cerkáriákat, és morfológiai vizsgálattal megközelitően behatároltuk faji hovatartozásukat. A puhatestűekben nemcsak a halak métely lárvái, hanem a tó körül élő összes gerinces métely lárvája is előfordul. Mivel a nagyszámú, hasonló faj lárvájának morfológiai meghatározása nehéz,. ezért a talált cerkáriák faji azonosítását molekuláris vizsgálattal, azaz a DNS szekvenciájuknak a génbankban megtalálható szekvenciákkal való összevetésével kívántuk megoldani.
A Balatonon és vízrendszerén gyűjtött cerkária minták molekuláris feldolgozása során az ITS régiót amplifikáltuk, amely megközelítőleg 900-1000 bázispár hosszúságú DNS szakasz. Eddig összesen 16 mintából áll rendelkezésünkre parciális vagy teljes szekvencia, amelyek közül csak néhány egyezett meg teljes mértékben a génbankban található métely-fajokkal. Közülük az egyik egy Echinostoma-faj, amely 99,4%-ban egyezett meg az E. revolutum-mal. Négy cerkária minta az Echinoparyphium recurvatum faj lárvális alakjának bizonyult (97,4-100%). Két minta a Trichobilharzia franki fajhoz tartozott (99,9%), illetve egy minta esetében sikerült kimutatnunk a Diplostomum pseudospathaceum fajt is (99,9%), amelynek metacerkáriája édesvízi halak szemlencséjében élősködik. A többi cerkária minta esetében nem volt lehetséges a pontos faji meghatározás, mivel a génbankban nem állnak rendelkezésre (vagy csak kis számban) szekvenciák. Ez utóbbiak közül két Plagiorchis, egy Echinochasmus és egy Tylodelphis métely-faj cerkáriájából sikerült szekvenciát nyernünk Továbbá rendelkezünk szekvenciával az Apatemon strigea faj cerkáriájáról, azonban a pontos meghatározás ebben az esetben sem volt megvalósítható. Ez utóbbi eredmények felvetik annak szükségét, hogy a balatoni halakból gyűjtött mételyek szekvenciáit is megvizsgáljuk, és hiteles génbanki adatok hiányában ezekhez viszonyítsuk a puhatestűekben talált lárvák szekvencia-adatait. Ennek a törekvésnek első eredményeként sikerült szekvenciát nyernünk bodorkából és vörösszárnyú keszegből izolált Paryphostomum lárvákból, valamint amurgébből és compóból gyűjtött Echinochasmus metacekáriákból.
Támogatás: OTKA K 100132. sz. szerződés
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.