A kárókatona, mint a halak intenzív parazitás fertőzöttségének okozója
Molnár Kálmán és Székely Csaba
MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest
Kivonat
A haltenyésztők körében nem szükséges a kormorán vagy más néven kárókatona okozta károkról beszélni. Azt azonban kevesebben tudják, hogy az elfogyasztott haltömeg mellett ez a madár számos parazitás halbetegségnek is az okozója. Régóta ismert, hogy ez a madár a halak hasüregében élő, és esetenként a testsúly harmadát kitevő Ligula intestinalis legfőbb okozója, mert egyéb halászmadarakkal ellentétben a nagyobb testű halakat is el tudja fogyasztani. A kormorán azonban több galandféregnek, mételynek és fonálféregnek is a gazdája, melyek lárva-állapotban a halakban élősködnek, s azokat károsítják. Az alábbiakban a viszonylag jól ismert Ligula mellett a balatoni halakban leggyakrabban előforduló, kormoránok által terjesztett három élősködőt mutatjuk be. Valamennyi cyprinida halfaj, de első sorban a dévérkeszeg belének savóshártyáján megtelepedik az epevezeték közelében a Paradilepis scolecina faj metacestodája. Ezt a bélszakaszt a gombostű-fejnyi férgek füzér-szerűen lepik el. Az élősködők a hashártya gyulladását és a bélágak összenövéseit okozzák. Ennek a lokálisan elhelyezkedő kórokozónak a kártételét jelentősen meghaladják azok a savóshártya egészére kiterjedő gyulladások, melyet a Contracoecum rudolphi nevű fonálféreg 1-1,5 cm méretű lárvái okoznak. Ezek a jelentősen megvastagodott savóshártyát átszövik, s a bélfalnak egy újabb rétegét alkotják. Közöttük különböző fejlődő, esetenként a gazdareakció által elölt férgek találhatók Esetenként a bélfal izomrétegébe is behatolnak. Rendkívül érdekes az a fertőzöttség, amelyet egy Echinostomata métely, a Paryphostomum radiatum lárvái okoznak. Ezek kizárólag a pikkelyek középvonal érzőszerveiben telepednek meg, ahol intenzív fertőzést okozhatnak. Valamennyi pontyféle fertőzött lehet, de a bodorkában gyakorlatilag minden pikkely fertőzött. Az élősködő a fején lévő 27 tüskéről könnyen felismerhető.
A fent ismertetettek mellett a kormorán bizonyítottan még számos, halakat károsító élősködőnek a gazdája, és további halbetegségek okozója. A közölt adatok alátámasztják azt a tényt, hogy a kárókatona természetes vizeinkben és a halastavakon nem csak mértéktelen halfogyasztásával, hanem több jelentős halparazita végleges gazdájaként is károkat okoz a haltermelésben.
Köszönetnyilvánítás: A vizsgálatokat az OTKA K 100132 pályázat támogatásával végeztük.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.