RÁZÓASZTAL ALKALMAZÁSA HALIKRA DUZZASZTÁSA SORÁN
Szabó Tamás
Szent István Egyetem, MKK, KTI, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
Kivonat
A keltetőházi halszaporítás technológiájának egyik legfontosabb lépése az ikra duzzasztása. A folyamat a mesterséges termékenyítéssel veszi kezdetét és az ikra Zuger-üvegbe töltésével fejeződik be. A ponty esetében az ikraérlelés megkezdése előtt csersavas kezelésre van szükség, amellyel véglegesen megszüntetjük az ikra ragadósságát. A duzzasztás időtartama halfajtól függően 0,5-1,5 óra. Célja az ikra előkészítése az inkubációra, illetve a ponty és több rokon halfaj esetén a radikális beavatkozásnak tekinthető csersavas kezelésre.
Az ikra előkészítése alatt ellenálló képességének kialakulását értjük. A duzzadás során ugyanis olyan élettani változások zajlanak le az ikrában, amelyek eredményeként kialakul a fejlődő embrió számára nélkülözhetetlen biztonságos mikrokörnyezet. Ezek a változások az ikra aktivációjával kezdődnek, amit a víz hozzáadása vált ki. A külső környezetből víz áramlik az ikrahéj és a petesejt közé és kialakul a szikkörüli tér, elzáródik a csírakapu. A korábban érzékeny ikrahéj enzimek hatására rugalmassá és ellenállóvá válik külső behatásokkal szemben.
Az ikra duzzasztását tálakban végezzük. A duzzasztáshoz általában Woynárovich-féle termékenyítő oldatot használunk, amely megakadályozza az ikraszemek ragadósságának kialakulását. A duzzasztás alatt az ikra folyamatos keverésére van szükség, ami a keltetőházi szaporítás munkaerő-szükségletét nagymértékben megnöveli. Az élő munkaerő helyettesíthető egy erre a célra tervezett rázóasztallal. Az asztallap vízszintes irányú oda-vissza mozgást végez, ami a ráhelyezett tálakban lévő ikrát folyamatosan mozgásban tartja. A rázóasztal lapjának mozgása egyenletes és a felrakott tálak számának (súlyának) megfelelően szabályozható. A tenyésztő feladata csak annyi, hogy a duzzadáshoz szükséges termékenyítő oldatot időnként pótolja.
A rázóasztal hatékonyan használható ponty, compó, süllő és harcsa, valamint horgászati szempontból jelentős pontyfélék (balin, jászkeszeg, paduc) szaporításához. A csuka ikrája -a pontyéhoz viszonyítva- kevésbé ragadós. A csukaikra érlelésének hatékonyságát megnövelhetjük, ha az ikrát az üvegbe történő kitöltés előtt rázóasztalon duzzasztjuk. A duzzasztást tóvíz hozzáadásával 20-30 percen keresztül végezzük. A kiduzzadt és Zuger-üvegbe kitöltött ikra lesüllyed ugyan az üveg aljára (kezdeti kis vízátfolyás!), de nem tömörül össze. Az ikraszemek csak kis felületen érintkeznek -esetleg ragadnak össze- egymással. A lazább elhelyezkedés egyenletesebb vízáramlást és oxigénellátást tesz lehetővé. Az ikratömeg későbbi fellazítása könnyebb, és így kevesebb ikraszem sérülésével jár együtt.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.