Kísérletek a harcsa (Silurus Glanis) optimális napi takarmányadagjának meghatározására
Havasi Máté, Balikó Tímea, Németh Sándor, Felföldi Zoltán, Bercsényi Miklós
Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely
Kivonat
Intenzív haltermelés során az egyik legfontosabb költségtényező a takarmány. A tógazdasági gyakorlatban a takarmányozás hatékonyságát nem tudjuk közvetlenül nyomon követni. Mindezek miatt fontos az optimális takarmánymennyiség ismerete, ami mellett a növekedés üteme és a takarmányhasznosítás egyaránt megfelelő. Kísérleteink célja, hogy vizsgáljuk a különböző napi takarmányadagok hatását a fiatal harcsák növekedésére és takarmány-értékesítésére.
Laboratóriumi körülmények között 96 db előzetesen tápra szoktatott harcsát (48.8 ± 13,5 g) etettünk automata etetők segítségével. Négy kezelést alkalmaztunk 1%; 2,5%; 4%; 5,5% (a halak testtömegének százalékában) napi takarmányadagokkal, három-három ismétlésben. A kísérlet során az 1%-os csoport növekedési üteme jelentősen elmaradt a másik három csoport növekedésétől. A 4%-os és az 5,5%-os csoport növekedése volt a leggyorsabb. A 2,5%-os csoport növekedési üteme kissé lassabb volt ugyan, de a takarmányértékesítés ebben a csoportban volt a legjobb. Az 5,5%-os csoport esetében jelentős pazarlást tapasztaltunk. Az FCR értéke a kísérlet során mind a négy kezelés esetében javult.
Másik kísérletünkben tógazdaság tápcsatornájába helyeztünk kísérleti ketreceket, melyekbe három kezelésben helyeztünk kis harcsát (32,1 ± 6,5 g). A három kezelés a következő volt a halak tömegének százalékában kifejezve: 2%; 4%; 6%.
Tavi körülmények között a kísérlet során gyakran fellépő parazitás fertőzés jelentősen rontotta a halak növekedési erélyét és a takarmányértékesítést. A növekedés üteme a 4%-os és a 6%-os csoportban volt gyorsabb. Ugyanakkor a legkedvezőbb takarmányértékesítést a 2%-os csoport esetében tapasztaltuk, a 6%-os csoport esetében pedig jelentős pazarlás volt tapasztalható. A fenti kísérletek alapján, az adott méretű halak táplálása esetén a 2-4%-os napi takarmányadag etetése lehet gazdaságos.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.