Circovírusok kimutatása tenyésztett indiai pontyfélékből
Farkas Szilvia1, Hridaya S. Singh2, Cech Gábor1, Bányai Krisztián1, Tuboly Tamás3, Székely Csaba1
1MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest
2Department of Zoology, Ch.C.S. University, Meerut (U.P.) India
3Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
Kivonat
Egy MTA-Indiai Nemzeti Tudományos Akadémia (INSA) egyezmény keretében 2009 novemberében az indiai Uttar Pradesh Államban lévő halgazdaságban (Parisitgarh Fish Farm), ill. közösségi halastavakban (Khajuri ponds) tenyésztett két indiai pontyféléből (Labeo rohita és Catla catla) elsődleges feladatként nyálkaspórás kórokozók kimutatása céljából szövetmintákat gyűjtöttünk. A gyűjtött szövetmintákból a későbbiekben megkíséreltük hal circovírusok kimutatását is, s a következőkben ismertetett eredményeket kaptuk:
Általános, a circovírusok replikációs fehérjéjét kódoló szakaszára tervezett primerek segítségével végzett polimeráz láncreakció (PCR) a Parisitgarh halgazdaságban gyűjtött minták közül két catla és egy labeo esetében pozitív eredményt hozott. A PCR során amplifikált rövid szakaszok szekvenciájának elemzése megerősítette, hogy mindkét halfajban circovírusokat sikerült kimutatni. A két catla-ból kimutatott circovírus nukleotid szekvenciája a felerősített szakaszon 100%-ban megegyezett, a labeo circovírusával pedig 67,85% azonosságot mutatott. Szekvencia analízis alapján megállapíthattuk, hogy az újonnan kimutatott circovírusok nem azonosak a korábban kimutatott márna és harcsa circovírusokkal. A filogenetikai elemzés rávilágított, hogy a nagy földrajzi távolság ellenére, mind a catla, mind a labeo circovírus a márna circovírusokkal mutatta a legnagyobb hasonlóságot, ami tulajdonképpen nem meglepő, hiszen mindhárom halfaj a Cyprinidae család tagja.
A világon elsőként Magyarországon sikerült halakból circovírusokat kimutatni, márnákból először ivadék tömeges elhullásával kapcsolatban, később kifejlett egészséges egyedekből is, míg lesőharcsákból a 2011-es balatoni harcsapusztulással kapcsolatban. Jelenlegi munkánk során elsőként mutattunk ki gazdasági szempontból is jelentős indiai halfajokból circovírusokat. Valószínűleg a hal circovírusok világszerte elterjedt, de még kevéssé vizsgált vírusok. Bár pontos kórtani szerepük sem tisztázott, feltételezhető, hogy az eddig vizsgált állatfajokhoz hasonlóan halakban is az immunszuppresszív tulajdonsága révén más kórokozókkal együtt fejti ki hatását.
Köszönetnyilvánítás: MTA-INSA, OTKA F67847, valamint K 71837 sz. támogatás.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.