A HAKI TOK GÉNBANKJÁNAK MOLEKULÁRIS GENETIKAI VIZSGÁLATA
Lehoczky István1, Kovács Balázs2
1Halászati és Öntözési Kutatóintézet
2Szent István Egyetem, MKK, KTI, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
Kivonat
A korábban jelentős állományokkal rendelkező tokfélék napjainkra - a kecsege kivételével - szinte teljesen eltűntek Magyarország folyóiból. A HAKI-ban már a 80-as évek közepétől folytatott tudatos fajmegőrző tevékenységnek köszönhetően jelenleg a négy őshonos (kecsege, vágótok, sőregtok, viza) és három nem őshonos (lénai tok, szibériai kecsege és lapátorrú tok) tokféle különböző korosztályait neveljük. Munkánk célja ezen állományok fenntartása és annak bővítése egyrészt a már meglévő halak mesterséges szaporításával, másrészt nemzetközi forrásokból származó egyedek behozatalával. Jelen munka során fő célunk az intézet tok génbankjában élő tokfélék molekuláris genetikai jellemzése volt annak érdekében, hogy a tenyésztés során elkerüljük a beltenyésztést és a lehető legmagasabb szinten tartsuk állományaink genetikai változatosságát. A tavalyi év során a kecsege, szibériai kecsege, lapátorrú tok és lénai tok fajok állományait vizsgáltuk meg 7 mikroszatellit DNS markerrel. Az idei vizsgáltok célpontja a viza, a vágótok, a simatok és a kecsege újabb állománya volt. Eddigi eredményeink előzetes jellegűek, hiszen több tokfaj vizsgálata is napirenden van intézetünkben és az eddig megvizsgált fajokat is szeretnénk több markerrel megvizsgálni. Eredményeink segítenek a génbank fenntartási munkálatok során és biztosítják, hogy a tenyésztés során ne veszítsünk értékes genetikai információt. A 7 mikroszatellit DNS marker vizsgálata során a második év végére összesen 187 allél jelenlétét detektáltuk, melyek közül 36-ot az Spl-168-as lókuszon, 34-et az Spl-123-as lókuszon, 21-et az Spl-173-as lókuszon, 15-öt az Ls-39-es lókuszon, 14-et az Ls-62-es lókuszon, 24-et az Ls-54-es lókuszon és 44-et az Ls-68-as lókuszon találunk meg. Az egyes lókuszokon talált allélek száma viszonylag magas, ami arra enged következtetni, hogy a vizsgált tokfélék nagy genetikai tartalékokkal rendelkeznek.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.