MYCOBACTERIUM FAJOK TERJEDÉSE KERESKEDELMI FORGALOMBAN KAPHATÓ FAGYASZTOTT HALELESÉGEK ÚTJÁN
Eszterbauer Edit1, Rónai Zsuzsanna2, Marton Szilvia1, Ursu Krisztina2, Baska Ferenc3 és Láng Mária2
1MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézet, Budapest
2Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság (MgSzHK ÁDI), Budapest
3Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Budapest
Kivonat
A halakban előforduló Mycobacterium fajok nemcsak a halgazdálkodás szempontjából fontos kórokozók, hanem humán egészségügyi szerepük is jelentős a zoonózist okozó fajok miatt. A halak mikobakteriózisát általában három faj, a Mycobacterium fortuitum, a M. marinum és a M. chelonae váltja ki. A mikobaktériumok széles körű elterjedéséről számos tanulmány született az elmúlt évtizedekben. Magyarországon először 1975-ben mutatták ki a halgümőkór jelenlétét akváriumi halakban, valamint compóban (Tinca tinca) és dévérkeszegben (Abramis brama).
Vizsgálatainkat a laboratóriumban nevelt fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix) állomány bakteriális fertőződése indította el. A pikkelyborzolódást, idült esetben izomzatba terjedő fekélyes bőrtüneteket mutató egyedek boncolása során a vér bakteriális fertőzése (szeptikémia), halvány, megnagyobbodott máj és a belső szervekben Ziehl-Neelsen festéssel pozitivitást mutató granulómák voltak kimutathatók. A szövettani vizsgálatok megerősítették a nagyszámú gümő jelenlétét a májban, a vesékben és a lépben. Az RNS-polimeráz béta-alegység (rpoB) és az elongációs faktor Tu (tuf) gének egy-egy szakaszának szekvenálása a M. chelonae jelenlétét igazolta a fertőzött hal egyedekben. Mivel a fehér busa állomány természetes vízforrással nem érintkezett és más halak sem kerültek az állomány közelébe, a kizárólag a busa állomány etetésére használt, kereskedelmi forgalomban kapható fagyasztott haleleségek (homár ikra, zooplankton) voltak gyanúsíthatók a fertőzés terjesztésével. A haleleségeken végzett molekuláris vizsgálatok megerősítették számos Mycobacterium faj előfordulását mind a homár ikrákban, mind a zooplankton mintákban. Az eleségmintákból és a fertőzött halakból élő mikobaktériumokat izoláltuk és leves táptalajban tenyésztettük. Az izolált mikobaktériumok genotipizálása és további DNS szekvenálások többek között a M. arupense, M. nonchromogenicum fajokat azonosította a homár ikrából és M. fortuitum-ot a zooplankton mintákból.
Vizsgálataink során elsőként mutattuk ki M. chelonae jelenlétét és kórokozó képességét fehér busában. Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható haleleségek olyan veszélyes kórokozók terjesztésében játszhatnak szerepet, mint a halgümőkórt okozó mikobaktériumok.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.