KÜLÖNBÖZŐ PONTYFAJTÁK HÚSMINŐSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA HAGYOMÁNYOS, ÉS TELJES ÉRTÉKŰ TÁPPAL TÖRTÉNŐ TAKARMÁNYOZÁS ESETÉN
Mészáros Erika1, Urbányi Béla1, Bokor Zoltán1, Fodor Ferenc1, Katics Máté2, Egyed Imre2, Körmendi Sándor3, Lugasi Andrea4, Hegyi Árpád1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Czikkhalas Halastavai Kft., Varsád
3Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Természetvédelmi Tanszék, Kaposvár
4Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Budapest
Kivonat
A magyarországi pontytenyésztésre általában jellemző, hogy kiegészítő abraktakarmányozást alkalmaz a halastavi hozamok gazdaságos növelésére. A halastavakban takarmányozásra használt gabonamagvak energiahordozó szénhidrátokban gazdagok, nyersfehérje tartalmuk 10 % körüli, de az esszeciális aminosav tartalmuk hiányos. Az utóbbi időben azonban a pontycentrikus termelés intenzifikálása is előtérbe került a jó minőségű, teljes értékű haltápok elérhetővé válásával.
Kísérletünk fő célkitűzése volt, hogy az eddigi klasszikus hároméves pontytenyésztést két évre csökkentsük teljes értékű pontytáp (Aller Aqua- Aller Master) felhasználásával. Ezzel a módszerrel az egy hektárra vetített bruttó, illetve nettó hozamok többszörösét érhetjük el a hagyományos technológiával szemben úgy, hogy az élelmezésügyileg fontos halhús-minőséget megőrizzük.
Vizsgálatainkban két ponty tájfajta vett részt, a Hajdúböszörményi és a Nagyatádi, amelyekkel különböző korosztállyal és népesítéssel telepítettük a nyáron kihasználatlanul álló telelő tavakat. Három alkalommal vettünk mintát húsvizsgálatra, a szezon kezdetén, közepén és végén. Vizsgálataink kiterjedtek a a telített és a telítetlen zsírsavak mennyiségére , a zsírtartalomra valamint, a lipidperoxidációs folyamatokra egyaránt.
Statisztikai elemzéssel (egyszempontos varianciaanalízis) hasonlítottuk össze a táppal takarmányozott telelők egyedeinek a tenyészidő közepén és végén vett húsmintáinak eredményét (telített és telítetlen zsírsavak mennyisége, zsírtartalom), a kontroll csoport egyedeinek eredményeivel. Mindkét időpontban és mindkét zsírsavgarnitúra figyelembevételével elmondhatjuk, hogy a kontrollhoz képest statisztikailag igazolható különbség nem volt kimutatható (P > 0,05), tehát a hús minősége nem romlott egyik telelőben sem.
A munka Baross Gábor K+F program (REG-DD-09-2-2009-0114) támogatásával készül.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.