Az előadás anyaga PDF formátumban Egy márna (Barbus barbus) circovírus kimutatása és genetikai jellemzése
Lőrincz Márta1, Cságola Attila1, Farkas L. Szilvia2, Székely Csaba2, Tuboly Tamás1
1Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék, Budapest
2MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézet, Budapest
Kivonat
A circovírusok egyszálú körkörös DNS genommal rendelkeznek, amely mérete fajtól függően változó, 1,7-2,5 kilobázis. A genomhoz hasonlóan a burok nélküli virion mérete is rendkívül kicsi, mindössze 17-22 nm. A vírusok világszerte jelen vannak, eddig gyakorlatilag minden vizsgált madárfajban sikerült egy, a fajra jellemző circovírust kimutatni. Érdekes módon madarak mellett mindeddig csak sertésekben mutattak ki circovírusokat, igaz ezek a vaddisznókban és átmenetileg rágcsálókban is megtelepedhetnek. A vírusok eredete ismeretlen, de az utóbbi évek metagenomikai vizsgálatai kiderítették, hogy számos, a circovírusokhoz hasonló genommal rendelkező vírus jelen van főemlősökben, teknősökben, illetve szennyvizekben vagy tengervíz mintákban. Utóbbiak okán merült fel a lehetőség, hogy esetleg halakban is megtalálható a rájuk jellemző circovírus.
Az elmúlt években többször előfordult, hogy a márnák mesterséges szaporítása során az ivadékok tömeges pusztulását tapasztalák. Az elpusztult ivadékokból azonban nem sikerült parazitológiaia, bakteriológiai vagy virológiai vizsgálatokkal ismert kórokozókat kimutatni. A minták circovírus vizsgálata azonban pozitív eredményt hozott egy olyan polimeráz láncreakciós módszerrel, amely általános circovírus felismerő primereket alkalmaz. Az első rövid amplikonok szekvenálása során bebizonyosodott, hogy valóban egy új, a márnákban előforduló circovírus fajról van szó. A szekvenciák alapján tervezett primerekkel sikerült a teljes vírusgenomot amplifikálni és azt szekvenálás után elemezni.
A vírusgenom 1957 bázis méretű, két fő nyílt olvasási keretet hordoz, amelyek a madár és sertés circovírusok replikációs és capsid fehérjéit kódoló génekkel homológok. A filogenetikai elemzés megállapította, hogy az újonnan kimutatott hal circovírus nem azonos az eddig vízből vagy vízi madarakból kimutatott vírusokkal.
A fertőzés kórtani szerepe jelenleg nem ismert, de a circovírusokra jellemző, hogy erősen immunszuppresszív hatásúak, tehát nagy valószínűséggel, ha önállóan nem is, de társfertőzésekben kórtani szerepük lehet. A szerzők megállapították, hogy a márna circovírus nemcsak az ivadékban, de a kifejlett halakban is jelen van, és számos szervükből kimutatható.
Támogatás: OTKA K71837 ésF67847 sz. szerződések.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
