ANGOLNA FAJOK HIBRIDIZÁCIÓJA (ANGUILLA JAPONICA♀ × A. ANGUILLA♂)
Müller Tamás1, Shinji Adachi2, Horváth Ákos1, Eisuke Takahashi2, Kolics Balázs3, Szaszkóné Decsi Kincső3, Bakos Katalin1, Kovács Balázs1, Bercsényi Miklós3, Taller János3, Horváth László1, Urbányi Béla1, Hajime Matsubara4, Katsutoshi Arai2 és Etsuro Yamaha2
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Faculty of Fisheries Sciences, Hokaido University, Hakodate, Japan
3Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely
4Faculty of Bio-IndustryTokyo, University of Agriculture, Tokyo, Japan
Kivonat
Az európai angolna állománya az elmúlt évtizedek alatt kritikus szintre zuhant az ivadék, és vándorló állományok túlhalászata, a vízrendezések és környezetszennyezések, valamint egy behurcolt parazitafertőzés miatt. Az angolna mindezek okán felkerült az IUCN Vörös Listájára, méghozzá a „critically endangered” kategóriába, míg a WWF a világ 10 legveszélyeztetettebb állatfaj közé sorolta. Mivel az angolna mesterséges szaporítása és ivadéknevelése még nincs kidolgozva, az összes Európában található angolna a természetes ívásból származik! Az első sikeres angolnaszaporítást a Hokkaido Egyetemen végezték Japánban 1974-ben, azóta az ottani angolna faj ivadéknevelését is kidolgozták.
Az európai angolna mesterséges ivarérlelésével régóta foglalkozunk és több jelentős eredményt értünk el. Az egyik ezek közül, hogy sikerült megoldani a sperma mélyhűtését, azonban tesztelésükre termékenyítőképes ikra hiányában nem volt módunk. Egy együttműködés keretében lehetőségünk nyílt a japán angolna ikrások és európai angolna hímek felhasználásával hibridizációs kísérleteket végrehajtani Japánban.
Főbb eredményeink:
- európai angolna mélyhűtött spermával sikeres termékenyítési tesztet végeztünk (édesvízben ivarérlelt hímek 2005-ben mélyhűtött mintáinak felhasználásával)
- A két faj közötti hibrid és a „kontroll” japán angolna embriógenezisének jellegében és ütemében nem találtunk különbséget
- A hibridizáció tényét genetikai analízissel is alátámasztottuk
Kísérleteinket OTKA PD 73466, Japán-Magyar TéT (JP-26/09) és az MTA Bolyai Kutatói Ösztöndíj pénzügyi támogatásával végezzük.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.