Az előadás anyaga PDF formátumban A hazai tógazdasági haltermelésből származó ponty és busa komplex árelemzése
Szűcs István
Debreceni Egyetem AGTC GVK, Debrecen
Kivonat
A termelési értékre és ezen keresztül az elérhető nettó jövedelemre ható tényezők közül a legfontosabb a mindenkori értékesítési ár alakulása. A hazai előállítású ponty és busa legnagyobb része élőhalként vagy elsődleges feldolgozást követően kerül kereskedelmi forgalomba. Az élőhal ára rendszeresen ingadozik a kereslet-kínálat függvényében, de szezonálisan és tájegységenként is jelentős szórást mutat. Mivel a hazai halászati ágazat legfontosabb „kenyérhala” a ponty és a busa, ezért e két halfaj értékesítési árainak alakulása alapvetően befolyásolja az ágazat jövedelemtermelő képességét.
Az elmúlt 30 évben különböző mértékben változtak a legfontosabb tógazdasági halfajunknak, a pontynak az abszolút és relatív termelői és fogyasztói árai, illetve ezek egymáshoz viszonyított arányai. Megállapítható, hogy a fogyasztói árak sokkal nagyobb mértékben növekedtek, mint a termelői árak, vagyis az „árolló” szinte folyamatosan nyílik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fogyasztókkal „elfogadtatott” magasabb árból származó többletjövedelem elsődlegesen a kiskereskedelmi szférában csapódik le.
Az értékesítési árak vonatkozásában a legtöbb hazai haltermelő – mint relatíve kisméretű piaci szereplő – árelfogadó magatartást követ a piacon, vagyis áraival nem tudja jelentősen befolyásolni a hazai ponty és busa árakat. Van azonban az ágazatban néhány olyan nagy termelési potenciállal és egyben jelentős piaci részesedéssel bíró vállalkozás, amely árváltoztatásával az egész országban kialakult árat egyik napról a másikra képes befolyásolni. Az esetleges árcsökkenés, amely keresleti oldalról nem feltétlenül indokolt, kedvezőtlenül érintheti a termékpálya többi szereplőjét, így jelentős jövedelemtől eshet el a halászati ágazat egésze. Ez – a liberális elvű piacgazdaságban elfogadott és gyakran tetten érhető – piaci magatartás az utóbbi években komoly vitákat okozott a termékpálya piaci szereplőinek körében. A klasszikus kapitalizmus virágkorában alakult ki az árkartell intézménye, mely megpróbálta kiiktatni a keresleti és kínálati viszonyok miatt kialakulós esetlege drasztikus árcsökkenést. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az árkartell sérti a versenysemlegesség elvét. Megvizsgálva a hazai halértékesítés és áralakulás helyzetét megállapítható, hogy a termékpálya értékesítési szempontból a korai kapitalizmus időszakára jellemző rendszerben működik és csak nehézkesen képes megfelelni a kor kihívásainak.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
