Két védett pisztrángféle génbankjának kialakítása szlovén-magyar együttműködésben
Horváth Ákos1, Dušan Jesenšek2, Csorbai Balázs1, Bokor Zoltán1, Hoitsy György3, Aleš Snoj4 és Urbányi Béla1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Tolmini Horgász Egyesület, Tolmin, Szlovénia
3Hoitsy és Rieger Kft. Pisztrángtelep, Lillafüred
4Ljubljanai Egyetem, Biotechnológiai Kar, Állattudományi Tanszék, Domžale, Szlovénia
Kivonat
Az Adriai-tengerbe torkolló Soča folyó és vízrendszere egyedülálló halfaunával rendelkezik, melynek két jellegzetes tagja a Natura2000 listás márványpisztráng (Salmo marmoratus) és a pénzes pér (Thymallus thymallus) adriai alfaja. Mindkét halfaj létét komoly veszélybe sodorták a 20. század során végrehajtott átgondolatlan haltelepítések, amelyek során a folyó vízrendszerébe a dunai vízgyűjtőből származó sebes pisztrángot (Salmo trutta m. fario) és pénzes pért helyeztek ki. Az őshonos fajok hibridizáltak a betelepítettekkel és a hibrid utódok fokozatosan átvették az eredeti fajok helyét a folyóban.
A Tolmini Horgász Egyesület szisztematikus halszaporító és telepítő munkát végez, melynek során felkutatják a márványpisztráng még megmaradt fajtiszta állományait, azokból tenyészállományt hoznak létre, azt szaporítják és helyezik ki a folyóba. A pér esetében a Ljubljanai Egyetemmel együttműködve keresik a legmagasabb adriai génhányaddal rendelkező egyedeket, amelyeket azután tenyésztésbe fognak. Tanszékünk ebbe a munkába kapcsolódott be és a feladatunk egy mélyhűtött génbank létrehozása volt ezekre a fajokra.
A márványpisztráng spermáját vadon élő állománytól nyertük ki. A pénzes pér esetében a spermát halgazdaságban tartott és vadon gyűjtött egyedektől fejtük. A spermát 1:1, 1:4 és 1:9 arányban kevertük egy 200 mM glükóz, 40 mM KCl és 30 mM Tris (pH 8.0) öszetételű hígítóval és 10% metanolt használtunk védőanyagként. A hűtést egy polisztirol dobozban végeztük, 0,5 ml-es műszalmákban, illetve vizsgáltuk az 5 ml-es műszalmák használhatóságát is.
A pénzes pér esetében a a kelő lárvák aránya (63 ± 6 %, kontroll: 56 ± 10 %) 1:1 hígítás esetében volt a legmagasabb. A márványpisztráng fajban szintén az 1:1 hígítás adta a kelés (70 ± 3 %, kontroll: 76 ± 2 %) legjobb eredményét. A pér esetében a 2,5-5,7 × 104 spermium/ikraszem sperma-ikra arány 67 ± 7 % és 73 ± 7 % kelést eredményezett. Az 5 ml-es műszalmákban hűtött spermával mindkét fajban gyenge kelést értünk el. Végül, mindkét fajban megkezdtük egy mélyhűtött spermabank létrehozását vadon gyűjtött egyedek ivartermékének felhasználásával.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
