Két védett pisztrángféle génbankjának kialakítása szlovén-magyar együttműködésben

Horváth Ákos1, Dušan Jesenšek2, Csorbai Balázs1, Bokor Zoltán1, Hoitsy György3, Aleš Snoj4 és Urbányi Béla1

1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Tolmini Horgász Egyesület, Tolmin, Szlovénia
3Hoitsy és Rieger Kft. Pisztrángtelep, Lillafüred
4Ljubljanai Egyetem, Biotechnológiai Kar, Állattudományi Tanszék, Domžale, Szlovénia

Kivonat

Az Adriai-tengerbe torkolló Soča folyó és vízrendszere egyedülálló halfaunával rendelkezik, melynek két jellegzetes tagja a Natura2000 listás márványpisztráng (Salmo marmoratus) és a pénzes pér (Thymallus thymallus) adriai alfaja. Mindkét halfaj létét komoly veszélybe sodorták a 20. század során végrehajtott átgondolatlan haltelepítések, amelyek során a folyó vízrendszerébe a dunai vízgyűjtőből származó sebes pisztrángot (Salmo trutta m. fario) és pénzes pért helyeztek ki. Az őshonos fajok hibridizáltak a betelepítettekkel és a hibrid utódok fokozatosan átvették az eredeti fajok helyét a folyóban.

A Tolmini Horgász Egyesület szisztematikus halszaporító és telepítő munkát végez, melynek során felkutatják a márványpisztráng még megmaradt fajtiszta állományait, azokból tenyészállományt hoznak létre, azt szaporítják és helyezik ki a folyóba. A pér esetében a Ljubljanai Egyetemmel együttműködve keresik a legmagasabb adriai génhányaddal rendelkező egyedeket, amelyeket azután tenyésztésbe fognak. Tanszékünk ebbe a munkába kapcsolódott be és a feladatunk egy mélyhűtött génbank létrehozása volt ezekre a fajokra.

A márványpisztráng spermáját vadon élő állománytól nyertük ki. A pénzes pér esetében a spermát halgazdaságban tartott és vadon gyűjtött egyedektől fejtük. A spermát 1:1, 1:4 és 1:9 arányban kevertük egy 200 mM glükóz, 40 mM KCl és 30 mM Tris (pH 8.0) öszetételű hígítóval és 10% metanolt használtunk védőanyagként. A hűtést egy polisztirol dobozban végeztük, 0,5 ml-es műszalmákban, illetve vizsgáltuk az 5 ml-es műszalmák használhatóságát is.

A pénzes pér esetében a a kelő lárvák aránya (63 ± 6 %, kontroll: 56 ± 10 %) 1:1 hígítás esetében volt a legmagasabb. A márványpisztráng fajban szintén az 1:1 hígítás adta a kelés (70 ± 3 %, kontroll: 76 ± 2 %) legjobb eredményét. A pér esetében a 2,5-5,7 × 104 spermium/ikraszem sperma-ikra arány 67 ± 7 % és 73 ± 7 % kelést eredményezett. Az 5 ml-es műszalmákban hűtött spermával mindkét fajban gyenge kelést értünk el. Végül, mindkét fajban megkezdtük egy mélyhűtött spermabank létrehozását vadon gyűjtött egyedek ivartermékének felhasználásával.

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.