INTENZÍV RENDSZERBEN TARTOTT PONTY (CYPRINUS CARPIO L.) TAKARMÁNYOZÁSA KÜLÖNBÖZŐ OLAJOKKAL DÚSÍTOTT TÁPOKKAL
Trenovszki Magdolna1, Lugasi Andrea2, Kertészné Lebovics Vera2, Müller Tamás1, Molnár Tamás3, Bíró Janka3, Szabó Tamás1 és Urbányi Béla1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Élelmiszer-kémiai Analitikai Főosztály, Budapest
3Kaposvári Egyetem, Kaposvár
Kivonat
Az emberi táplálkozásban nemcsak a magas fehérje tartalom miatt fontos a halhús, hanem a magas n-3 hosszúláncú többszörösen telítetlen zsírsavak miatt is. Közép és Kelet-Európában a halastavakban kiegészítő takarmányként gabonafélékkel, mezőgazdasági melléktermékekkel takarmányoznak. Azonban az átlag haltakarmányok nem tartalmaznak megfelelő mennyiségű tápanyagot, se optimális szintű fehérjét.
A kísérletünk célja, hogy egy adott táp 3 különféle olaj-kiegészítéssel hogyan befolyásolja a halhús összetételt piaci méretű pontyoknál. A kísérletet egy 9 darabból álló egyenként 1000 literes tartályban, vízátfolyós recirkulációs rendszerben végeztük a Kaposvári Egyetem laboratóriumában, az Aranyponty Zrt. háromnyaras pontyaival (kiindulási átlagos testtömeg: 1106,25±193,83g). Magas fehérjetartalmú (37%-os) tilápiatápot dúsítottunk 6% lenolajjal (A csoport), 6% napraforgóolajjal (B csop.), és 6% szójaolajjal (C csop.), a három kezelést háromszoros ismétléssel napi háromszor kézzel etettük 42 napon át.
A C csoport szignifikánsan nagyobb testsúlyt ért el , mint az A és B csoport (P<0,05, ANOVA). A halhús kémiai analízisének eredményei alapján a C csoport húsa szignifikánsan magasabb nyersfehérjét, kevesebb nyershamut; magasabb zsírtartalmat mutatott, mint a másik két csoport halai. A különböző csoportok zsírsavprofilját adó vizsgált telített (n=7) és telítetlen (n=13) zsírsavak aránya szintén egymástól eltért. Például a szójaolajjal dúsított takarmánnyal etetett pontyok húsfiléje egyszeresen telített zsírsavakat tekintve szignifikánsan igazolható mértékben maradt el (42,23±1,82g/100g) a másik két csoporttól (A: 45,90±2,85; B: 43,46±2,44); azonban a következő többszörösen telítetlen zsírsavakat nagyobb arányban tartalmazott (C22:6(n-3), C20:3(n-3), C18:2(n-6)). A halhús többszörösen telítetlen zsírsav-tartalmának növelése azonban kedvezőtlen irányba befolyásolja oxidációs stabilitását, azaz gyorsabban avasodik. Eredményeink alapján elmondható, hogy az emberi szervezet számára egészségügyi szempontból kedvezőbb hatású halhúst állítottunk elő.
A munkát támogatta az RET-12/2005 és a BAROSS-4-2005.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
