
Horvátország a világ halászati trendjeinek tükrében
Tomislav Treer
Department of Fisheries, Beekeeping and Special Zoology, Faculty of Agriculture, University of Zagreb, Svetošimunska 25, Croatia, e-mail: treer@agr.hr
Kivonat
A világ halászata több szempontból is elérte végső határait. A halászat technológiájának és az alkalmazott eszközök fejlődése következtében a legtöbb tenger erősen túlhalászottá vált. Az alternatíva az akvakultúra lehetne, ám az akvakultúra ahelyett, hogy megoldássá válna, újabb problémákat vet fel, hiszen a tenyésztett ragadozó halak táplálékának fő alapanyaga a halliszt. Így egy kilogramm értékes halhús előállításához több kilogramm vadon élő halat kell kifogni a már amúgy is túlhalászott tengerből.
Az Adriai-tenger oligotróf és halhozama limitált. Ezen kívül a horvát halászoknak a sokkal nagyobb és fejlettebb olasz halászflottával kell versenyezniük, de ezt a problémát a közös EU halászati politika képviselőivel kell megtárgyalni. A tengeri akvakultúra Horvátországban megrekedt a ragadozóhalak tenyésztésénél. A legfontosabb tenyésztett fajok a tengeri sügér, a tengeri keszeg és a kékuszonyú tonhal, melynek legnagyobb hányadát Japánba exportálják. Ez a fajta haltermelés a tenger más hasznosítóival (pl.: turizmus) is versenyben áll.
A hivatásszerű édesvízi halászat csak a Dunán és a Száva folyó alsó szakaszán engedélyezett. Összesen mintegy 30 hivatásos halász ragaszkodik még ma is e szakmához inkább tradicionális, mint pénzügyi okokból. Mindemellett a rekreációs tevékenységként végzett horgászat nagyon népszerű az országban. Az édesvizeken 40.000, míg az Adriai tengeren 25.000 regisztrált horgászt tartanak nyilván.
Az édesvízi akvakultúra Horvátországban a gazdasági átmenet után komoly problémákba ütközött. A melegvízi haltermelés ma az 1990 előtti termelés felén stabilizálódott, míg a hidegvízi haltermelés virágzik és többet termel, mint valaha. Mindemellett az édesvízi akvakultúrának a termelésen felül egyéb szerepe is van (multifunkcionalitás), ezért fontos jobban megvizsgálni azokat a lehetőségeket, melyek az édesvízi akvakultúra előnyére válhatnak.
A fordítást készítette Dr. Lehoczky István.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.