BIOLÓGIAI TERMELÉSBŐL SZÁRMAZÓ PONTYHÚS FOGYASZTÓI FOGADTATÁSA, VALAMINT ÉRZÉKSZERVI VIZSGÁLATA „TRI-ANGLE” TESZTTEL
Gy. Papp Zsuzsanna1, J. Sándor Zsuzsánna1, B. Csávás Katalin1, Békefi Emese1, Lengyel Péter1, Vörös Gábor2 és Csengeri István1
1Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
2Gálosi Bárka Kft., Almamellék
Kivonat
A halhús minősége, ezen belül különösen az íze jelentős mértékben befolyásolhatja mind az élőhal és a feldogozott termék piaci értékét, mind pedig az eladhatóságát. Már friss, a piacról a konyhába kerülő élőhal íze is több különböző - természetes és mesterséges - tényezőtől függ és nagyon érzékeny a vízi környezet állapotára, ahonnan az asztalra került. Mivel az ízanyagok elsősorban a zsírban halmozódnak fel különösen érvényes ez a tény a hazai termelésben leggyakoribb halfajra, a pontyra. A biológiai, vagy ökológiai tenyésztés jelentősen befolyásolhatja pozitív irányban a ponty húsának élvezeti értékét és ezzel együtt fogyasztói fogadtatását is. Munkánk célja ezért a 2006. év során, biológiai tenyésztésből származó pontyok ízének és fogyasztói fogadtatásának vizsgálata volt.
Az érzékszervi és fogyasztói fogadtatás vizsgálatokat a Gálosi Bárka Halászati Kft. ökológiai tenyésztésből származó halain végeztük. Kontrollként hagyományos magyar halastavi termelésből származó halakat használtunk.
A halak ízét „háromszög” nemzetközileg ismert nevén „tri-angle” teszttel vizsgáltuk. A halfilé szeleteket sós vízben marináltuk éjjelen át, majd lisztben megforgattuk és kisütöttük semleges ízű napraforgó olajban. Hattagú, előzetesen ízérzékelési teszten átesett kóstoló „panel” végezte a kétféle halfilé vizsgálatát. Bár a kóstolók 45 %-ban különbséget találtak az ökológiai és a hagyományos körülmények között tenyésztett pontyok íze között, statisztikailag ez a különbség nem nevezhető szignifikánsnak.
A fogyasztói fogadtatást összesen hat kérdést tartalmazó kérdőív segítségével, kóstoltatás keretében, nem reprezentatív felhasználói körben végeztük. Eredményeink szerint elmondható, hogy a fogyasztók pozitívan fogadták és jobb minőségűnek tartották az ökológiai tenyésztésből származó pontyhúst. A megkérdezettek 49%-a tartotta ízletesnek, 29%-a pedig jó minőségűnek ezt a halhúst, míg a kontroll halhús esetében ugyanezek az értékek csak 36 és 21%-ot értek el. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a biológiai haltermelésnek a környezetvédelmi szempontok mellett a halhús élvezeti értékének növelése szempontjából is jó perspektívája van a hazai akvakultúrában.
Az AquaMax integrált projekt (www.aquamaxip.eu) keretében végzett kutatáshoz az Európai Unió nyújtott támogatást (6 KP; szerződészám: FOOD-CT-2006-16249 Project "AQUAMAX").
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
