A nyálkaspórás paraziták rokonsági viszonyainak molekuláris genetikai tanulmányozása hasznos adatokat szolgáltat a halak rendszertanához
Cech Gábor, Székely Csaba és Molnár Kálmán
MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézete, Budapest
Kivonat
A halak rendszertana hasonlóan, mint az élősködőké, hosszú ideig a morfológiai jellemzők tanulmányozására épült. A molekuláris genetikai (DNS) módszerek alkalmazása azonban az utóbbi időben jelentősen átformálta a halak rendszertanát, és kiderült, hogy néhány különböző genusba sorolt pontyféle, pl. a Blicca bjoerkna és az Abramis brama egymásnak közeli rokonai. Másrészt az is bizonyossá vált, hogy néhány közeli rokonnak tartott halfaj (például a Leuciscus cephalus és a Leuciscus leuciscus) ma már különböző genusokba sorolandó. A pontyfélék kopoltyúján élősködő nyálkaspórás fajok 18S rDNS szerkezetének vizsgálata a halgenetika újabb eredményeivel szorosan összecsengő eredményeket szolgáltatott. A gazdafajlagosnak tartott Myxobolus-fajok vizsgálata során azt észleltük, hogy azok legfeljebb egyetlen gazdát fertőztek, vagy az azzal legközelebbi rokonságban lévő halfajon telepedtek meg. A viszonylag szélesebb gazdakörű nyálkaspórás fajok az egy génushoz tartozó halakon voltak megtalálhatók, egyes fajok viszont kivételesen az egy tribusba tartozó halakon is előfordulhatnak.
A fentieket bizonyítandó a dévérkeszeg kopoltyúján gyakori Myxobolus. macrocapsularis fajt a keszegfélék közül éppen karikakeszegen találtuk meg, és a két halfajról gyűjtött spórák 18S rDNS szekvenciáinak összehasonlítása során 100 %-os azonosságot mutattunk ki. Más, egymással közeli rokonságban álló keszegfélékből 100 %-ban azonos nyálkaspórás fajokat nem tudtunk kimutatni, viszont az azokról gyűjtött, morfológiailag azonosnak tűnő spórák esetében a gazdák rokonsági fokainak megfelelő a szekvenciák közti hasonlóság. A domolykó kopoltyúján jelentős méretű cisztákat képező M. dujardini spóráival megegyező spórákat találtunk balin és jászkeszeg kopoltyúján is. A spórák nagyfokú egyezése ellenére a 18S rDNS szekvenciákban viszont eltérések mutatkoztak. A balinról gyűjtött faj a tipikus fajjal csak 98.5%-os, a jászkeszegről gyűjtött faj 95.9 %-os azonosságot mutatott. A kapott szekvenciák azt bizonyítják, hogy közel-rokon, de önálló Myxobolus fajokról van szó. A különbség a két Leuciscus genushoz tartozó fajról gyűjtött myxobolusok esetében nagyobb volt, mint az Aspius aspius-ról és Leuciscus cephalus-ról gyűjtött myxobolusok között. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy megalapozottak az ichthyológiai kutatás legújabb eredményei, s így például a fejes domolykó nem tartozik a Leuciscus genushoz, és a jövőben Squalius cephalus-ként kell neveznünk.
Részletesen tanulmányoztuk a különféle halakról gyűjtött, morfológiailag Myxobolus intimus-ként meghatározható élősködők rokonsági viszonyait is. Ennek a nyálkaspórás fajnak a tipikus gazdája a bodorka. A bodorkáról származó spórák a jászkeszegről és balinról gyűjtöttekkel 99 %-os hasonlóságot mutattak. A tudomány jelenlegi állása szerint azonos fajoknak azok tekinthetők, melyek egymással genetikailag legalább 99.7 %-ban azonosak. A fentiek alapján a molekuláris parazitológia vonatkozásában eredményeink azt bizonyítják, hogy a különböző halakon élő azonos morfológiájú spórák különböző fajokat reprezentálnak, a halak filogenetikája vonatkozásában arra utalnak, hogy a cyprinidák törzsfejlődésében a faji elkülönülés során az élősködőik faji elkülönülése is megtörtént.
Köszönet: az OTKA K 71837. sz. pályázat anyagi támogatásáért
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
