A MAGYARORSZÁGI TÖRPEHARCSA ÁLLOMÁNYOK MORFOLÓGIAI ÉS GENETIKAI VIZSGÁLATA
Béres Beatrix1, Staszny Ádám1, Kánainé Sipos Dóra3, Urbányi Béla1 és Kovács Balázs1,2
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar; Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet; Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Szent István Egyetem Környezetipari és Regionális Egyetemi Tudásközpont, Gödöllő
3Eötvös Lóránt Tudomány Egyetem, Természettudományi Kar, Mikrobiológia Tanszék, Budapest
Kivonat
Irodalmi adatok alapján hazánkban a fekete törpeharcsát (Ameiurus melas) és a barna törpeharcsát (Ameiurus nebulosus) hozták be, azonban az Európába érkező szállítmányokban a sárga törpeharcsa (Ameiurus natalis) is megtalálható volt, így annak bekerülése is feltételezhető.
Mindhárom faj invazív, ivadék és ikra pusztítok, valamint táplálék konkurensei az egyébként gazdaságilag jól hasznosítható halfajainknak, ezért a nemkívánatos fajok között tartják számon, bár újabban próbálkoznak e fajok gazdasági hasznosításával is intenzív rendszerekben. Elterjedésük, életmódjuk, szaporodásuk, ökológiai igényeik mind hazánkban, mind külföldön többszörösen vizsgált téma. Morfológiai vizsgálatok alapján feltételezhető e fajok természetes körülmények közötti hibridizációja is Magyarországon. Mindezek ellenére állományaikról viszonylag kevés genetikai információval rendelkezünk.
A jelen munka célja, hogy megvizsgáljon és összehasonlítson több magyarországi természetes vízi, illetve tógazdaságban megtalálható törpeharcsa állományt morfológia és genetikai módszerek segítségével. A Magyarországra bekerült fajok azonosítása céljából az anyai öröklődés menetet mutató mitokondriális DNS szekvenciáját vizsgáljuk, míg sejtmagi DNS vizsgálatokat végzünk a hibridek előfordulásának igazolására. Eddig 9 magyar élőhely mintegy 341 egyedén végeztünk morfológiai vizsgálatokat. Az egyes élőhelyeken állományai nem mutattak egységes képet. A vizsgált egyedek többségére az irodalmakban szereplő, jellemző morfológiai bélyegek alapján hozzávetőleg 65% sorolható a fekete törpeharcsák közé. A többi egyed esetén a különböző bélyegek eltérő képet adtak a faji hovatartozást illetően. Az A. natalis magyarországi előfordulását a morfológiai vizsgálatok eddig nem támasztják alá. A mitokondriális DNS vizsgálatok során, az eddigi szekvencia analízisek alapján csak a fekete törpeharcsát azonosítottuk. Jövőbeni vizsgálataink kiterjednek majd a sejtmagi DNS vizsgálatára is, aminek segítségével a hibridek és a fajok azonosítására alkalmas módszert kívánunk kidolgozni. E módszer segítségével lehetőség nyílik mind az európai, mind a magyarországi törpeharcsa állományok genetikai hátterének vizsgálatára.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
