A fogassüllő természetes úton hibridizálhat a kősüllővel?
Müller Tamás1, Specziár András2, Kolics Balázs3, Kovács Balázs1, Merth János3, Németh Ferenc4, Urbányi Béla1 és Taller János3
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Magyar Tudományos Akadémia, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany
3Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely
4Balatoni Halászati ZRt, Siófok
Kivonat
A szakirodalom szerint a két faj eltérő szaporodási viselkedése és ívási ideje megakadályozza a természetes hibridek létrejöttét, illetve ez idáig természetes élőhelyről hibrid nem volt ismert. A Balatoni Halászati ZRt halászai azonban beszámoltak arról, hogy évi 3-5 alkalommal olyan süllőket is zsákmányolnak, melyek megjelenésükben fogas- és kősüllőre emlékeztető jegyeket is mutatnak. A halászok 2008. november 18-án jelezték, hogy ismét egy lehetséges hibridet fogtak (standard testhossz: 424 mm, testtömeg: 1151g). A halat sikerült életben tartani, amíg partot értek és ott fényképet készíteni, illetőleg úszóiból mintákat eltenni későbbi genetikai analízisekhez.
Eredményeink:
- 9 különböző primer párral lefutatott RAPD analízis kétséget kizáróan igazolta a hibridizáció tényét.
- Mitokondriális genom analízis révén megállapítottuk, hogy a hibrid fogassüllő ikrás és kősüllő tejes ívásából származott.
- A pikkely évgyűrű mintázata alapján a hibrid 6+ korú volt, így 2002-ben született. (Fontos megjegyezni, hogy az első mesterséges fehérkövest (süllő× kősüllő) csak 2003-ban hoztuk létre, illetve ilyen hibrid a laboratóriumból nem került ki!)
- A balatoni hibrid ikrás volt, a petefészkében érett ikrák voltak. Laboratóriumi vizsgálataink alapján a fehérkövesek fertilisek és életképes utódokat hoznak létre mindkét szülő fajjal visszakeresztezve.
- Tíz számszerű és 38 morfometriai bélyeg alapján felvettük a hibrid alaktani jellemzőit. Az oldalvonal mentén elhelyezkedő pikkelyek száma szintén hibridizációra utalt (lásd Specziár et al. 2009).
- A balatoni hibrid növekedési paramétereiben a süllőhöz állt közelebb. Az anyai hatás érvényesült tehát az életkor és a testhossz, valamint a testhossz és a testtömeg kapcsolatban is.
Az eredmények alapján feltételezhető tehát, hogy a két süllő faj között hibridizáció természetes körülmények között is előfordulhat, így a balatoni fogassüllő állomány ismeretlen mértékben kősüllő géneket is hordozhat.
Kísérleteinket részben a Magyar-Lengyel Kormányközi TéT együttműködés (PL-5/08) és MTA Bolyai Kutatói Ösztöndíj pénzügyi támogatásával végeztük.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
