Gabonaszalma eredetű cellulóz bevitel a halastavi anyagforgalomba az alga túlszaporodás korlátozására
H. Tamás Gizella1, Ördögh Vince2, Csorbai Balázs3, Urbányi Béla3, Béres Beatrix3, Horváth László3
1Attalai Haltermelő és Értékesítő Kft., Attala
2Nyugat Magyarországi Egyetem, Mosonmagyaróvári Agrártudományi Centrum, Mosonmagyaróvár
3Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
Kivonat
A tavi haltenyésztés termelési önköltségét az elszabadult takarmány árak nagymértékben növelik, ezért érdemes megvizsgálni azokat az alternatív lehetőségeket, amelyek más szervesanyag forrásokat, és ezen keresztül a korábbitól eltérő halastavi anyagvándorlási utakat nyújtanak a pontytermelés önköltségének csökkentésére.
Ilyen lehetőségnek látszik a növényi biomassza hasznosítás, nemcsak a klasszikus növényevő amuron keresztül, hanem a cellulóz, mint olcsó szénforrás hasznosításával a ponty természetes táplálékbázisának növelésén keresztül.
A növényi vázpoliszaharidok legjelentősebb képviselője a cellulóz, ami egyben az élővilág legelterjedtebb vegyülete. Ez az anyag közismerten a gabonaszalmában van jelen igen tiszta formában és nagy tömegben. Stabil, hosszú szénláncú, hat szénatomos egyszerű cukrokból felépülő szerves vegyület, amely lassan bomlik és elsősorban cellulózbontó mikróbák képesek alapegységeire, D-glükózokra bontani, amelyet azután a vízi mikróbák energiaszerzés céljára használnak fel, illetve testanyagaikba építenek.
A cellulózbontó mikróbák (elsősorban gombák) a vízi biocenozisban táplálékául szolgálnak vízi Protozoáknak, Kerekesférgeknek és szűrő életmódot folytató alsóbbrendű rákoknak, így a táplálékláncon keresztül a belőlük nyert anyag és energia eljut a mindenevő pontyhoz. Ez a tápláléklánc eltér a klasszikus vízi tápláléklánctól, amikor a növényi tápanyagok, a C02 és a napfény energiája segítségével az algák a kloroplasztiszokban lévő klorofilljük segítségével újonnan építik fel testanyagaikat szervetlen vegyületekből.
A gabonaszalma (különösen az árpaszalma) a vonatkozó szakirodalom szerint rendelkezik egy másik hatással is, nevezetesen számos országban az alga eredetű vízvirágzások megfékezésére alkalmazzák. A feltételezett gátló mechanizmust a szalmából kioldódó polifenolok, huminsavak, peroxidok algaszaporodást gátló hatásának tulajdonítják.
Más vélemények szerint a szénlimitálta vízi környezetben a széntúlsúlyú szalma (C:N arány 100-200:1) lebomlásának hatására felgyorsuló mikrobiológiai folyamatokban a gombák-baktériumok elvonják a túlszaporodott algaállomány elől a nitrogén, illetve felvehető foszfor vegyületeket és azok a számukra tápanyag szegénnyé vált környezetben elpusztulnak, vagy szaporodásuk leáll.
A gabona szalma tóba juttatásakor valószínűleg mindkét, a tavi haltermelés szempontjából kedvező hatás jelen van (az eredmény: gátolt a Cyanobaktériumok- kékalgák, és a fonalas illetve egysejtű zöld algák túlszaporodása, de növekszik a halak számára felvehető természetes táplálék mennyisége). Sajnos vannak olyan alga fajok, pl. a Kovamoszatok, amelyekre az említett gátló mechanizmusok kevésbé hatékonyak.
Hasonló események a szárazföldi ökoszisztémákban is lejátszódnak (gondoljunk a növénytermesztésben közismert pentozán hatásra). A cellulóz trágyázás a hagyományos szerves trágyázással kombinálva kockázatmentes szervesanyag bevitelt jelent a halastavakban, mert alkalmazásával kiküszöbölhető a szerves trágyázás algavirágzási kockázattal is járó káros mellékhatása. A cellulóz bevitel önköltsége alig magasabb a hagyományos szerves trágyázásánál, és töredéke a takarmányozás költségének. Saját tapasztalatok és külföldi közlemények alapján könnyen meghatározható a hatékony gabonaszalma mennyiség és az is kiszámítható, hogy egységnyi biomassza (szalma) eredetű cellulózból milyen halhozam többletre számíthatunk. A cellulóztrágyázás hatásának mérése egyszerű eszközökkel történik: oldott oxigénmérés, Secci átlátszóság, pH mérés a hidrokarbonát rendszer működésének nyomon követésére stb.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
