A természetvédelmi értékesség, az ökológiai állapot és a hasznosítási mód paradoxonja vizes élőhelyek példáján
Nagy Sándor Alex, Antal László, Tóth Adrienn
Debreceni Egyetem, TTK, TEK, Hidrobiológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
Kivonat
A vízi és vizes élőhelyek hidroökológiai szempontú felmérése során többféle értékmérő szempontrendszerrel találkozunk. A természetvédelmi értékességet próbálja kifejezni az aktuális védettség törvényben, vagy rendeletben rögzített szintje, míg a környezetgazdálkodási szempontú értékességre az Aradi és mtsai. által kidolgozott – szentély jellegű; bölcs hasznosítású; gazdasági hasznosítású – kategóriarendszer alkalmazásával utalhatunk. Ha környezetvédelmi szempontból közelítünk a kérdéshez, akkor mind a mintavétel és feldolgozás, mind az értékelés terén a Magyar Szabvány (MSZ) jelenleg érvényes rendelkezéseit kell betartani, ugyanakkor egyre inkább tapasztalható a törekvés az Európai Unió Víz Keretirányelvének alkalmazására, s a jó ökológiai állapot, ill. jó ökológiai potenciál szerinti értékelésre.
Az élőlények sokfélesége, igényeik sokszínűsége azonban nincs tekintettel az ember által ráhúzni kívánt szabályokra, és sok esetben a különböző szempontú értékességek ellentmondásba kerülnek. Előadásunkban a Tisza-tó Tiszavalki medencéje délkeleti részén található holtmedrek (Hordódi-Holt-Tisza, Háromágú, Szartos, Nagymorotva) oxigénháztartásának nyomon követése példáján keresztül mutatunk be néhány olyan paradox helyzetet, amikor a hasznosítás szempontjából természetvédelmi prioritást élvező vízterek ökológiai állapota sokkal rosszabb volt, mint a horgászati, ill. rekreációs hasznosításra kijelölt víztereké.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
