A tárolási idő, valamint a poszt-aktivációs periódus hosszának hatása az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) sperma termékenyítő képességére
Kovács Éva, Horváth Ákos, Müller Tamás, Urbányi Béla
Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
Kivonat
A halak esetében a különböző mélyhűtési módszereket kifejlesztésére alapvetően azért került sor, hogy biztosítani tudják a sikeres lárva-előállítást akkor is, ha bizonyos okok miatt a termékenyítéshez nem állnak rendelkezésre hímivarú egyedek. A mélyhűtött halsperma felhasználhatóságával foglalkozó tanulmányok többsége a felolvasztott sperma azonnali felhasználásáról szól, és nagyon kevés információ található a felolvasztás utáni további tárolás termékenyítésre gyakorolt hatásairól. Ez az információhiány kielégítésre szorul, hiszen a felolvasztott mintákat adott esetben szükséges lehet elszállítani a mélyhűtés és tárolás helyéről a termékenyítés helyszínére, így a termelőknek csupán a termékenyítésre kellene koncentrálniuk, és nem lennének rákényszerülve arra, hogy még különböző mélyhűtéssel kapcsolatos tevékenységeket is elvégezzenek, mint például a minták tárolása és felolvasztása.
Hasonlóan kevés információ érhető el a már aktivált spermium termékenyítő képességéről is, vagyis arról, hogy az aktiváció után mennyi ideig és milyen mértékben képesek termékenyíteni a különböző kezeléseken átesett spermiumok. Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) hímeket nem lehet fejni, ezért a mesterséges termékenyítési folyamat során el kell őket pusztítani, ami azt jelenti, hogy egy adott hímet csak egyszer lehet „felhasználni”. A mélyhűtés megoldást nyújthat egy adott hím spermájának hosszabb idejű tárolására, ha azt a termékenyítés során nem volt módunk teljes egészében felhasználni.
A kísérletben azt vizsgáltuk, hogy a felolvasztás utáni további tárolás milyen hatást gyakorol az afrikai harcsa sperma termékenyítőképességére, valamint azt, hogy a már aktivált sperma mennyi ideig és milyen mértékben képes a termékenyítésre. Megállapítottuk, hogy a felolvasztás után 4 °C-on 2 vagy 24 órán keresztül tárolt sperma használata szignifikánsan több kikelt lárvát eredményezett, mint a felolvasztás után azonnal felhasznált sperma. Amíg a 2 órás felolvasztást követő tárolás nem gyakorolt negatív hatást a mélyhűtött sperma motilitására, illetve termékenyítő képességére, addig a heréből frissen kifejt sperma tárolása ugyanennyi ideig ezeket a paramétereket jelentősen rontotta. Annak ellenére, hogy az 50 másodperces poszt-aktivációs periódus után a sperma motilitása 0 %-ra csökkent, a mélyhűtött sperma még 120 másodpercig is képes volt termékenyíteni a vízzel történt aktiváció után.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
