VÉDETT HALFAJOK ÉS JÖVEVÉNYEK HALFAUNISZTIKAI KUTATÁSA

Kersztessy Katalin és Demény Ferenc

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő

Kivonat

Természetesvízi halfaunánk az évszázadok során folyamatos változáson megy keresztül, egyes halfajok megritkultak, vízrendezések, vízszennyezések miatt élő- és szaporodási helyeik csökkentek, míg mások terjeszkedés vagy betelepítés eredményeképpen jelentek meg. Hazánk változatos vízrajzi adottságai folytán az előforduló halfajok száma viszonylag magas, az európai fajok majdnem negyede előfordul, melyeket élő- és szaporodási helyeikkel együtt kell védenünk. Ennek érdekében szükségesek a halfaunisztikai vizsgálatok, a folyamatos adatgyűjtés a halfajok igényeiről és populációik változásairól. A természetesvízi halfauna óvása a biodiverzitás fenntartása érdekében is fontos feladat, hisz az itt élő halfajok ritka természeti értéket képviselnek és egy részük endemikus. A vízi élettér körülményeinek változásai miatt az őshonos halfajok többsége veszélyeztetett helyzetbe került. Újabb veszélyeztető tényezőt jelent az inváziós terjedéssel jellemezhető jövevény halfajok megjelenése. Ez utóbbi tényező különösen indokolttá teszi az őshonos és jövevény halfajok interakciójának elemzését, a veszélyeztetett és jövevény fajok állományainak felmérését, populációik naprakész elemzését.

A halfaunisztikai gyűjtések alkalmával az élőhely, illetve az előforduló halfajok igényeinek jellemzése érdekében mértük a fontosabb fizikai, kémiai paramétereket: a vízhőmérsékletet, a pH-t, a víz vezetőképességét és a vízben oldott oxigéntartalmat. Elektromos kutató halászgépet használtunk, amit a módszer kíméletessége indokolt: a gyűjtött egyedek óvatos mérés után sérülésmentesen a vízbe visszahelyezhetők. A helyszínen meghatározott fajok egyedeinek törzshosszát, testtömegét a vízparton mértük meg. Halfaunisztikai kutatásaink eredményei alapján megállapítottuk az egyes halfajok veszélyeztetettségi fokát, melyet IUCN kategóriák használatával fejeztünk ki. Az életstratégiák szerinti besorolás alkalmazását Winemiller és Rose (1992) modellje alapján vezettük be a hazai ichtyológiai kutatásokba (Keresztessy 1993, 1996, 1998, 2000). A szaporodási hellyel szemben támasztott igény jellemzésére Balon (1975, 1990) kategóriáit használtuk, mely a szaporodási alzat fontosságát hangsúlyozza. A diverzitási indexek kifejezéséhez Izsák János 1996-as programját használtuk. Összesen 30 halfaj jelenlétét bizonyítottuk a Közép-Tiszán, a Rábán és két patak (Apátkúti-, Morgó-patak) halfaunisztikai, populációbiológiai változásait értékelve. A jövevény halfajok közül Perccottus glenii, Neogobius kessleri, Neogobius melanostomus halfajokat vizsgáltuk.

 

A kutatásokat az FVM Halgazdálkodási Alap, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer halközösségek vizsgálatának országos monitorozó programja (KvVM), az OTKA (T O42646) és a TÉT (CZ 15/2005) támogatta.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.