KÜLÖNBÖZŐ TAKARMÁNYOK HATÁSA AZ INTENZÍVEN NEVELT COMPÓ IVADÉKOK NÖVEKEDÉSÉRE
Györe Sándor1, Bódis Márk1, Kolics Balázs1 és Müller Tamás1,2
1Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék, Keszthely
2Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
Kivonat
Tenyésztett halaink közül a compó egyike a legkisebb mennyiségben termelt fajoknak. A piaci igények azonban a hazai állomány növelését indokolják. A természetes vizekben annak ellenére, hogy a gyakori eutrofizációs folyamatok kedveznek a compónak, nem növekszik, hanem csökken az állomány.
Az állomány megerősítéséhez nagyobb mennyiségű ivadék előállítására van szükség. A polikultúrás nevelési rendszerben a compó csekély növekedési erélye miatt nem meghatározó. Monokultúrás nevelését általában csak eliszapolódott, termelésből kivett, rossz termelőképességű halastavakban végzik.
Természetvédelmi és gazdasági tényezők is alátámasztják a compó állomány növelésének szükségességét, továbbá annak intenzív körülmények között történő nevelési technológiájának kidolgozását.
Különböző takarmányok hatását vizsgáltuk általunk leszaporított és laboratóriumi körülmények között felnevelt fiatal compó (induló testtömeg 1,06 g, induló testhossz 3,4 cm) növekedésére. Kilenc akváriumból álló recirkulációs rendszerben, három kezelést állítottunk be, három ismétléssel (50 hal/akvárium; telepítési sűrűség 0,35g/l): „A csoport”: etetés szúnyoglárvával, „B csoport”: etetés száraz táppal (Perla AA), „C csoport”: hetente hat nap táp és egy nap szúnyoglárva etetés ad libitum. A négyhetes kísérleti periódus alatt hetente mértük a halak testtömegét.
A kísérlet végére a specifikus növekedési ráta (S.G.R = 0,8 %) tekintetében a csoportok között nem találtunk szignifikáns (p<0,05) különbséget. A testtömeg-gyakoriság eloszlási görbéje a „C csoport” esetében közel normál eloszlást mutatott, míg a másik két csoportnál jobbra döntöttet.
Más pontyfélék növekedéséről szóló szakirodalmi adatokkal összevetve a compó növekedését rendkívül lassúnak találtuk.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.