MIBŐL ÁLL A HAZAI VIDRÁK HALTÁPLÁLÉKA?

Lanszki József, Seresné Pallos Zsuzsanna, Széles L. Gabriella és Biró Janka

Kaposvári Egyetem, Ökológiai Munkacsoport, Kaposvár

Kivonat

A fokozottan védett vidra (Lutra lutra) a napjainkban leginkább veszélyeztetett vizes élőhelyek fontos indikátor faja, összetett szereppel rendelkező csúcsragadozó. A faj reális gazdasági és természetvédelmi megítéléséhez, életmódjának pontosabb megismerése vezethet. A vidra zsákmányszerző viselkedése gazdasági szempontból (is) lényeges, mely rejtőzködő életmódja miatt, leginkább közvetett táplálék vizsgálatokból válhat ismertté. Vizsgálatainkat, halteleltetést végző gazdaságokban, valamint teleltetést nem folytató halastavakon, továbbá folyókon, holtágakon, lápokon, bányatavakon, patakokon és csatornákon végeztük. A vidra a kisebb halakat – akár a vízben úszva – maradéktalanul, a nagyobb példányokat a partra húzva, legtöbbször a fejnél kezdve fogyasztja el. Ezért a hullatékban (ürülékben) található koponyacsontok taxonómiai határozásra, továbbá súlytartományba sorolásra legtöbbször alkalmasak.

Minden élőhely típuson azt tapasztaltuk, hogy a vidra haltáplálékának 80-100%-át apró, 100 grammnál kisebb súlyú halak alkotják. Az 500 grammnál nagyobb halak részaránya mindössze 1-2%-ot tesz ki, ugyanakkor, konfliktust okozva ezek maradványai kerülnek szem elé. A vidra haltáplálékában meghatározó a gyom- és járulékos halak fogyasztási aránya, különösen az invazív ezüstkárászé, vagy egyes területeken például a törpeharcsáé. A halteleltetést nem folytató és ivadékot nem nevelő tavakon, valamint a természetes vizeken, a bányatavakon a ponty és más gazdaságilag fontos halfajok fogyasztási aránya alacsony szinten mozog. A teleltetést végző gazdaságokban, a teleltetett halállományból elsősorban az ivadék kitett a vidra zsákmányszerzésének. Ezekben a gazdaságokban határozott preferenciát (pozitív preferencia indexek) tapasztaltunk az egynyaras pontyra, amúrra, busára, csukára és süllőre. A 100 grammnál nagyobb súlyú halakat a vidra nem részesíti előnyben (negatív preferencia indexek). A tanulmányban haltáplálék-összetételt, halfaj és súlytartomány szerinti preferencia adatokat, valamint lehetséges teleltető védelmi megoldást közlünk. A vizsgálatok a vidra fajmegőrzési tervének kidolgozása során, a természetvédelem és a gazdálkodók közötti eredményesebb együttműködés érdekében zajlottak. A kapott adatok a gazdaságilag fontos halállomány védelmében, és a természetes élőhelyek népesítésekor hasznosíthatók.