
ELTÉRŐ NAPI TAKARMÁNYADAGOK HATÁSA A TÁPPAL ETETETT SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA L.) NÖVEKEDÉSÉRE ÉS TESTÖSSZETÉTELÉRE
Szabó Gergely1, Hancz Csaba1, Stettner Gabriella1, Bódis Márk2 és Molnár Tamás1
1Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár
2Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar, Keszthely
Kivonat
A Kaposvári Egyetemen több éve folynak kutatások – más intézményekkel együttműködve – a tápos süllőnevelés egyes részleteinek kidolgozására. Munkánk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a takarmányozási intenzitás hatását. Elemeztük az eltérő napi takarmányadagok hatását a növekedésre, a takarmányfogyasztásra, takarmányértékesítésre, a takarmány pazarlásra, illetve a halak testösszetételére. A süllőket 65 literes (31x35x60 cm) akváriumokból álló recirkulációs rendszerben helyeztük el, egy üvegmedencébe öt egyedet telepítve. A halak átlagos testtömege a kísérlet kezdetén 15,49±0,47 g volt. A vízátfolyást 1-2 liter/perc közti értékre állítottuk be. A vízhőmérséklet a vizsgálat időtartama alatt 20±2 °C volt. A süllőket 3 mm-es, 45 % fehérjét, valamint 10,5 % nyerszsírt tartalmazó, pelletált haltáppal etettük.
A 6 hetes kísérlet alatt a takarmányt három különböző napi mennyiségben kínáltuk fel: 0,9 g/nap; 1,5 g/nap és „ad libitum” (kontroll). A kontroll adagot három, a másik két mennyiséget 4-4 akváriumban etettük, napi egy alkalommal. A tápot szemenként kínáltuk fel, ezzel a módszerrel ugyanis jelentősen csökkenthető a pazarlás. Az „ad libitum” etetésnél egy ismert tömegű adagból kínáltuk fel a takarmányt, majd a nap végén visszamértük a megmaradt eleséget. Az akvárium alján maradó tápot a takarmányozást követően eltávolítottuk, és a granulátum-szám, valamint az átlagos granulátum-tömeg alapján a fogyasztást korrigáltuk. A takarmányfogyasztást naponta számítottuk, majd értékeltük. A kísérlet végén kezelésenként három egyed a testösszetételének vizsgálatára került sor.
Az adatok azt mutatták, hogy a pazarlásra hatással volt a felkínált takarmány mennyisége. A két előre meghatározott adagot fogyasztó csoportnál szignifikáns különbséget találtunk a tömeggyarapodásban, valamint a takarmányértékesítésben (P<0,05). A test zsír-, illetve fehérjetartalmára az eltérő takarmányintenzitás nem gyakorolt hatást. Legfontosabb eredményeinket az I. táblázat szemlélteti.
I. táblázat: A kísérlet legfontosabb eredményei
Keze-lések | Napi tak.fogy. (g/nap) | Napi tak. pazarlás (g/nap) | Napi töm.gy. (g/nap) | S.G.R. | Tak. ért. (g/g) | Testfe-hérje (g/100g) | Testzsír (g/100g) |
0,9 | 0,51 ±0,18a |
0,37 ±0,18b |
0,37 ±0,18a |
0,44 ±0,20a |
1,44 ±0,25a |
16,36 ±0,30a |
3,16 ±0,56a |
1,5 | 0,75 ±0,12a |
0,71 ±0,12c |
0,70 ±0,12b |
0,77 ±0,11b |
1,24 ±0,23b |
17,04 ±0,48a |
3,22 ±0,48a |
ad libitum | 0,74 ±0,07a |
1,40 ±0,11a |
0,63 ±0,11ab |
0,69 ±0,11ab |
1,19 ±0,11ab |
16,66 ±0,12a |
3,18 ±0,25a |
A különböző betűvel jelzett átlagok szignifikánsan különböznek (P<0,05).
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.