A JÓSVAFŐI TENGERSZEM-TÓ HALFAUNÁJA
Juhász Lajos1 és Salamon Gábor2
1Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, Debrecen
2Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága, Jósvafő
Kivonat
Jósvafő község felett, a Baradla-barlangból a Jósva-patak karsztforrásként bukkan elő. A többnyire bővizű, kristálytiszta vizet alig néhány méterre egy völgyzárógát visszaduzzasztja, ennek következtében jött létre a Tengerszem-tó.
A Tengerszem-tavat a Jósva-patak mellett további hideg vizű források is táplálják A tó mesterséges duzzasztás révén jött létre 1942-ben, elsősorban áramtermelés céljából. A víz egy műtárgyon keresztül bukik át a tó déli oldalán.
A tóba az elmúlt évtizedekben több halfajt telepítettek, így a sebes pisztrángot (Salmo trutta fario) és a szivárványos pisztrángot (Oncorhynchus mykiss), valamint számos egyéb faj is a tóba került. A tó halfaunájáról egy teljesebb képet utoljára 1981-ben kaptak, amikor a tó vizét teljesen leengedték. Jelenleg a halászati kezelő és fenntartó az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága. A tó aktuális halfaunájának megismerése céljából 2005. november 12-én a tó lehalászására került sor. Ennek első lépéseként a tó vizét részben leengedtük, a vízszint mintegy 1,5 méterrel csökkent. A halászat döntően egy 10 mm-es szembőségű kerítőháló alkalmazásával történt. A Jósva-patak tóhoz közeli szakaszán elektromos halászgéppel is történt mintázás.
A Tengerszem-tó lehalászása során 6 faj 350 egyedét azonosítottuk.
A lehalászott halak döntő részét a szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) jelentette (330 egyed). Kisebb számban került elő sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario), mindössze 10 példányt azonosítottunk. További fajok: vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus), ezüstkárász (Carassius auratus), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), fürge cselle (Phoxinus phoxinus). A Jósva-patakból csak a két pisztrángfaj került elő. A szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) 18 egyede, a sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario) 15 példánya, köztük érett ikrás és tejes halak is.
A Tengerszem-tó és a Jósva-patak mintegy 50 méteres szakaszának lehalászása során 6 faj közel 400 egyedét azonosítottuk. A lehalászás során egyetlen domolykó sem került befogásra, noha ez a faj bizonyíthatóan előfordul a tóban. A következő mintavételezés során ezért először a vízi növényzetet kell ritkítani, mert ez gátolta a tó teljes területének mintázását. Javasolható a halfauna folyamatos, évenkénti egy alkalommal történő felmérése. Törekedni kell a víztérben az őshonos fajok életfeltételeinek biztosítására, a tájidegen (pl.: szivárványos pisztráng) fajok állományának csökkentése mellett.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.