Hogyan hasznosíthatóak az AquaSpace projekt tapasztalatai a hazai akvakultúra fejlesztésében?

Kerepeczki Éva1, Gyalog Gergő1, Palásti Péter1, Berzi-Nagy László1, B. Békefi Emese1, Körösparti János2, Bozán Csaba2, Halasi-Kovács Béla1

1NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas
2NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas

Kivonat

Az AquaSpace projekt a haltermelés területi tervezésével foglakozott, 22 nemzetközi partner, köztük két magyar, az édesvízi akvakultúrát megjelenítő szervezet részvételével. A NAIK intézetei és a Biharugrai Halgazdaság Kft. együttműködésében a Biharugrai-halastavak és a Szarvasi kistérség területén egy hazai vonatkozású esettanulmány valósult meg. A hároméves projekt lehetőséget biztosított a NAIK munkatársai számára, hogy az Európai Unió országaival, illetve norvég kutatóhelyekkel közösen bővítse a területi tervezéssel kapcsolatos ismereteit, az ott korábban szerzett ilyen irányú tapasztalatokat a hazai akvakultúra fejlesztés érdekében hasznosítsa.

A H2020 keretprogram új szemléletet helyez előtérbe, amelynek központjában a társadalmi kihívásokra adott válaszok és az érdekelt csoportok minél szélesebb körű bevonása állnak. A projektben szereplő feladatokat a termelőkkel és a szakmai szervezetekkel együttműködve hajtottuk végre, amely során kialakítottuk a haltermelésbe bevonható területek kiválasztásának szempontrendszerét, illetve GIS alapú térképezés módszertanát. Ez a módszer a megfelelő adatok birtokában segíti a halastavak (vizes élőhelyek, horgásztavak) számára az optimális helyek kijelölését, ugyanakkor az integrált vízkészlet-gazdálkodás elveit követi, melynek egyre nagyobb jelentősége lesz a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

A projekt a közvetlen eredményeken túl több tanulsággal is szolgált. A munka folyamán láthatóvá váltak a vízügy és a halgazdálkodás szemléletmódja közötti elérések hátterében álló információk. A termelői interjúk és a munkamegbeszélések során – az érintett szektorok (haltermelés, természetvédelem, környezetvédelem, vízgazdálkodás) különböző megközelítését is figyelembe véve – kirajzolódtak a tógazdasági akvakultúra területi fejlesztésének lehetőségei és korlátai. A nemzetközi együttműködés fontos tapasztalata volt a területi tervezés fontosságának felismerése, valamint annak realizálása, hogy ez csak megfelelő színvonalú alapadatok birtokában valósítható meg. Ugyanakkor a területi tervezés az ágazati stratégia kialakítása szempontjából is nélkülözhetetlen. A projekt igazolta az érintett szektorok közötti együttműködés jelentőségét, illetve azt a tényt, hogy a projekt eredményei beépíthetők az ágazati döntéshozás mechanizmusába. Szeretnénk kiemelni, hogy az érdekelt szektorok mindegyike egyetértett abban, hogy a halastavak meghatározó, pozitív elemei a vidéki tájnak és a gazdaságnak. Ez köszönhető a halastavak számos ökoszisztéma szolgáltatásának is (hal, nád, táplálkozó és fészkelő helyek fenntartása, mikroklíma szabályozás, (bel)vízvisszatartás, a szennyező anyagok koncentrációjának csökkentése, rekreáció, környezeti nevelés). A projekt keretében sor került a Biharugrai-halastavak ökoszisztéma szolgáltatásainak ökológiai és szociokulturális értékelésére, amely során a szolgáltatások közül a haltermelést, az élőhelyeket és a rekreációs lehetőségeket tartották a legfontosabbaknak a megkérdezettek. Sikerként könyvelhetjük el a tavi haltermelés népszerűsítésére kiírt videofilm-készítő versenyre beérkezett kreatív alkotásokat.

 

A projekt az Európai Unió H2020 (No: 633476) támogatásával valósulhatott meg.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.