Hogyan hasznosíthatóak az AquaSpace projekt tapasztalatai a hazai akvakultúra fejlesztésében?
Kerepeczki Éva1, Gyalog Gergő1, Palásti Péter1, Berzi-Nagy László1, B. Békefi Emese1, Körösparti János2, Bozán Csaba2, Halasi-Kovács Béla1
1NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas
2NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas
Kivonat
Az AquaSpace projekt a haltermelés területi tervezésével foglakozott, 22 nemzetközi partner, köztük két magyar, az édesvízi akvakultúrát megjelenítő szervezet részvételével. A NAIK intézetei és a Biharugrai Halgazdaság Kft. együttműködésében a Biharugrai-halastavak és a Szarvasi kistérség területén egy hazai vonatkozású esettanulmány valósult meg. A hároméves projekt lehetőséget biztosított a NAIK munkatársai számára, hogy az Európai Unió országaival, illetve norvég kutatóhelyekkel közösen bővítse a területi tervezéssel kapcsolatos ismereteit, az ott korábban szerzett ilyen irányú tapasztalatokat a hazai akvakultúra fejlesztés érdekében hasznosítsa.
A H2020 keretprogram új szemléletet helyez előtérbe, amelynek központjában a társadalmi kihívásokra adott válaszok és az érdekelt csoportok minél szélesebb körű bevonása állnak. A projektben szereplő feladatokat a termelőkkel és a szakmai szervezetekkel együttműködve hajtottuk végre, amely során kialakítottuk a haltermelésbe bevonható területek kiválasztásának szempontrendszerét, illetve GIS alapú térképezés módszertanát. Ez a módszer a megfelelő adatok birtokában segíti a halastavak (vizes élőhelyek, horgásztavak) számára az optimális helyek kijelölését, ugyanakkor az integrált vízkészlet-gazdálkodás elveit követi, melynek egyre nagyobb jelentősége lesz a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
A projekt a közvetlen eredményeken túl több tanulsággal is szolgált. A munka folyamán láthatóvá váltak a vízügy és a halgazdálkodás szemléletmódja közötti elérések hátterében álló információk. A termelői interjúk és a munkamegbeszélések során – az érintett szektorok (haltermelés, természetvédelem, környezetvédelem, vízgazdálkodás) különböző megközelítését is figyelembe véve – kirajzolódtak a tógazdasági akvakultúra területi fejlesztésének lehetőségei és korlátai. A nemzetközi együttműködés fontos tapasztalata volt a területi tervezés fontosságának felismerése, valamint annak realizálása, hogy ez csak megfelelő színvonalú alapadatok birtokában valósítható meg. Ugyanakkor a területi tervezés az ágazati stratégia kialakítása szempontjából is nélkülözhetetlen. A projekt igazolta az érintett szektorok közötti együttműködés jelentőségét, illetve azt a tényt, hogy a projekt eredményei beépíthetők az ágazati döntéshozás mechanizmusába. Szeretnénk kiemelni, hogy az érdekelt szektorok mindegyike egyetértett abban, hogy a halastavak meghatározó, pozitív elemei a vidéki tájnak és a gazdaságnak. Ez köszönhető a halastavak számos ökoszisztéma szolgáltatásának is (hal, nád, táplálkozó és fészkelő helyek fenntartása, mikroklíma szabályozás, (bel)vízvisszatartás, a szennyező anyagok koncentrációjának csökkentése, rekreáció, környezeti nevelés). A projekt keretében sor került a Biharugrai-halastavak ökoszisztéma szolgáltatásainak ökológiai és szociokulturális értékelésére, amely során a szolgáltatások közül a haltermelést, az élőhelyeket és a rekreációs lehetőségeket tartották a legfontosabbaknak a megkérdezettek. Sikerként könyvelhetjük el a tavi haltermelés népszerűsítésére kiírt videofilm-készítő versenyre beérkezett kreatív alkotásokat.
A projekt az Európai Unió H2020 (No: 633476) támogatásával valósulhatott meg.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.