Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform kutatás-fejlesztési stratégiája
Urbányi Béla1, Bokor Zoltán1, Müllerné Trenovszki Magdolna1, Bardócz Tamás2
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Aleuron Tanácsadó Bt., Gödöllő
Kivonat
A Stratégiai Kutatási Terv előkészítésének fontos pillére volt az a módszertan, melyet a stratégiaalkotás kezdeti stádiumában alkalmaztunk. Ez a módszer nem csak a magyar halgazdálkodás, de még a hazai mezőgazdaság területén is viszonylag új metódusnak számított, ellenben a pl. a pénzügyi vagy kereskedelmi szektorral, ahol is a workshop jellegű információ szerzés a fejlődés mindennapos eszközének tekinthető. Eddig jellemző volt az ágazat egészére, az egyoldalú szakmai kommunikáció vagy a vezetők egy kis csoportjának „egyoldalú” döntéseinek kivitelezése. Ezek a folyamatok nem tették lehetővé a különböző szinten az ágazatban/ágazattal érintettek véleménynyilvánítását illetve együttgondolkodását. Véleményünk szerint azonban vannak olyan helyzetek, amikor nem egyoldalú információ átadást kell megvalósítani, hanem egy adott munkacsoport véleményére, tapasztalásaira, meglátásaira építve, ezeket továbbgondolva, integrálva, szintézisbe foglalva kell valami újat, többet, előbbre mutatót, csoport vagy szervezeti szintűt, egészen egyszerűen hatékonyabbat alkotni.
Törekedtünk a piaci szereplők közötti érdekviszonyok feltárására, és a szakmai alapokon is hasonló módon szerveződő érdekcsoportokat négy workshop keretén belül szólítottuk meg (+1 workshop, ami a konklúziók levonására szolgált).
Az egyes workshopok résztvevői által kialakított egységes SWOT analízisek és üzenetek alapján a Platform harmonizálta, szinergizálta az ágazatban rejlő erősségek, lehetőségek, gyengeségek és veszélyek összességét. Megalapozva ezzel a potenciálisan követhető stratégiai fókuszpontokat. Ezt követően az a Platform az elkészült Stratégiai Tervet a halgazdálkodási ágazat és az ágazatot érintő egyéb (környezetvédelmi, állategészségügyi, vízügyi hatóságok) szereplők társadalmi véleményezésére bocsátotta. A visszacsatolt véleményeket és hozzászólásokat a Platform beépítette a végleges Stratégia anyagába.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.