Különböző etetési gyakoriság hatásának vizsgálata lesőharcsán, recirkulációs rendszerben

Havasi Máté, Beliczky Gábor, Németh Sándor, Bercsényi Miklós, Nagy Szabolcs

Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Kivonat

Számos publikáció foglalkozik az egyes fajok számára készült takarmányok kémiai, biológiai vizsgálatával. A tápok összetétele mellett legalább olyan fontos azonban az optimális etetési gyakoriság és módszer ismerete. Az etetés gyakorisága hatással lehet a növekedésre, a takarmányhasznosításra, az állományon belüli szétnövés mértékére és a testösszetételre egyaránt. Számos fajnál vizsgálták már az optimális etetési gyakoriságot és annak hatását a növekedésre, a takarmányhasznosításra és a szétnövésre. Lesőharcsa vonatkozásában, tudomásunk szerint, eddig csak a természetes táplálkozási ritmus meghatározása történt meg. Jelen kísérletünkben vizsgáltuk a különböző etetési gyakoriságok hatását a lesőharcsa növekedésére, takarmányértékesítésére, kondíciójára és az állomány szétnövésére. A kísérlet során három különböző kezelést alkalmaztunk három-három ismétlésben. Az egyik kezelés során automata szalagetető segítségével, a nappali órákban 12 órán keresztül folyamatosan etettük a halakat. A második csoport a teljes napi mennyiséget egyszerre, egy alkalommal kapta, kézi etetéssel. A harmadik csoport halait napi három alkalommal etettük, a napi adagot egyenlő mennyiségekre elosztva. A napi takarmányadag mindegyik kezelés esetén azonos volt, az állomány testtömegének 2,5%-a. Habár kísérletünkben az etetési gyakoriság a növekedés ütemére nem gyakorolt jelentős hatást, lesőharcsa etetésére a napi három vagy annál gyakoribb etetést javasoljuk. Ezzel mérsékelhető a vízminőség hirtelen változásainak káros hatása, illetve kedvezőbb takarmányértékesítés várható.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.