A magyar és az Indonéz állam között még 2016-ban jött létre agrárminiszteri szintű megállapodás a két ország együttműködésére a halászat és az akvakultúra fejlesztésének területén. A szándéknyilatkozatban a felek vállalták, hogy az aláírást követően létrehoznak egy szakmai bizottságot az együttműködés részleteinek meghatározása érdekében.
A Magyar-Indonéz Halászati és Akvakultúra Technikai Vegyes Bizottság első ülésére 2017. július 24-26 között került sor Jakartában. A Földművelésügyi Minisztérium delegációjának vezetője Lengyel Péter főosztályvezető helyettes volt. A delegációban helyet kapott a hazai akvakultúra szakmaközi szervezetének (MA-HAL) külföldi partnerségért felelős alelnöke Dr. Váradi László, valamint az ágazati kutatóműhely képviselőjeként Halasi-Kovács Béla, a NAIK Halászati Kutatóintézet igazgatója.
A bizottsági ülésre az Indonéz Tengerügyi és Halászati Minisztériumban került sor. Az ülés társelnöke az indonéz fél részéről Coco Kokarkin úr, a Tengerügyi és Halászati Minisztérium Akvakultúra Főigazgatóságának ivadékellátási igazgatója volt. A megbeszélésen a felek előadások keretei között mutatták be országuk akvakultúra ágazatát, az akvakultúra fenntartható fejlesztésének irányvonalait, a hal és haltermékek kereskedelmének, valamint marketingjének főbb jellemvonásait, hiányosságait, és a fejlesztés lehetőségeit.
A 261 millió lakosú, összesen több mint 17 000 szigeten elterülő Indonézia a világ egyik legjelentősebb akvakultúra termelési potenciáljával rendelkező ország. Az akvakultúrában a tengeri alga termelés volumene jelenleg 11,7 millió tonna, a haltermelés pedig 5,7 millió tonna. A fejlődés már az elmúlt években is jelentős volt, hiszen a haltermelés az elmúlt három évben 58%-kal emelkedett, ugyanakkor az indonéz állam célkitűzése ezen szegmensben 2019-ig 9,1 millió tonna hal előállítása. Az indonéz haltermelési rendszerekben a tengeri akvakultúra mellett kiemelkedő jelentőségű az édesvízi akvakultúra is. Az itt termelt legfontosabb halfajok a ponty (Cyprinus carpio), az afrikai harcsa (Clarias gariepinus), a nálunk is ismert pangasius (Pangasius spp.), továbbá a japán angolna (Anguilla japonica), tilápia (Oreochromis niloticus), óriás gurámi (Osphronemus goramy), mahseer (Tor spp.). Indonézia 400 000 tonna pontytermelésével Kína után a második legnagyobb pontytermelő a világon. Összehasonlításként érdemes leírni, hogy a magyar pontytermelés volumene 15 000 tonna. Igaz, hogy az előadásokból megtudhattuk azt is, hogy bár az egyes szigetek halfogyasztási szokásaiban jelentősebb eltérések mutatkoznak, még a legalacsonyabb fogyasztással jellemezhető Jáván is mindenhol meghaladja a 20 kg/főt, Indonézia többi nagy szigetén pedig mindenhol 30 kg/fő fölött van, de több tartományban meghaladja az 50 kg/fő/év értéket.
Az indonéz akvakultúra legnagyobb kihívásai a klímaváltozás, túltermelés és környezeti degradáció, az anyaállományok romló minősége és a genetikai kutatások fejletlensége, a haltápok drágasága, a haltermékek iránti növekvő kereslet kielégítése, a nemzetközi élelmiszerbiztonsági és nyomonkövethetőségi elvárásoknak való megfelelés, versenyképességi problémák, a termelési célú beruházásokhoz szükséges tőke hiánya. A szakigazgatás részéről fontos probléma a statisztikai adatgyűjtés megbízhatatlansága. Ugyanakkor sikerekről számoltak be egy nyomonkövethetőségi rendszer (INDO-GAP) bevezetése és a halvakcinák fejlesztése terén, de sikereket értek el a haltermelők minőségi népesítőanyaggal való ellátása („keltető-program”), valamint a befektetések támogatása terén (adó- és vámkedvezmények, bürokráciacsökkentés) egyaránt. Indonéziában lehetőség van 3 óra leforgása alatt bejegyeztetni és engedélyeztetni egy vállalkozást.
Az indonéz fél a kereskedelemmel kapcsolatosan kiemelte, hogy országuk legfontosabb exportpartnerei jelenleg az Egyesült Államok, Japán, Vietnam és Szingapúr. Stratégiai cél ugyanakkor a feldolgozott termékek arányának és értékének növelése, a piaci hozzáférés és piaci információk javítása, a feldolgozási infrastruktúra fejlesztése, valamint a tanúsítás javítása. A jövőben Indonézia az Európai Unió országai felé is szeretne nyitni akvakultúra termékeivel.
Az ülés során azonosított együttműködési lehetőségeket a résztvevők egy együttműködési mátrixban foglalták össze, amely tartalmazza a főbb együttműködési témákat, az együttműködés típusát (információcsere, szakértői látogatások, közös kutatások, tanulmányi ösztöndíjak és egyéb képzések), valamint a felelős partnereket. Ezek alapján a két ország akvakultúra fejlesztése területén az együttműködés legfontosabb pillérei a takarmányozástani és immunológiai kutatások; a ponty és a mahseer genetikai bázisának javítása szelekciós módszerekkel, a két faj spermamélyhűtési technológiájának kimunkálása, illetve javítása, génbanki állomány létrehozása. Az indonéz fél érdeklődését fejezte ki a magyar-laoszi-vietnami partnerségben megvalósuló „Regional Carp Broodstock Center”-rel kapcsolatosan is, amely nagyban hozzájárulhat az indonéz pontytermelés szaporítóanyagának fejlődéséhez. Fontos együttműködési terület az élelmiszer nyomonkövethetőségi rendszer, valamint a marketing fejlesztése, míg a természetes vizek fenntartható halgazdálkodása területén a vízgazdálkodási kérdésekre adandó válaszok megtalálása.
A látogatás második és harmadik napján a magyar delegációnak módjában állt több tenyésztési intézetet, valamint haltermelési egységet megtekinteni. Ezek között volt a Bogorban 1920 óta működő Édesvízi Akvakultúra Kutatási és Szaktanácsadási Intézet, ahol elsősorban a négy mahseer faj szaporításával foglalkoznak. Ez a hal talán a legértékesebb édesvízi hal a piacon, kilónként akár 100 dollárt is kérhetnek érte. Az intézetben a szaporítás mellett tenyésztési és immunológiai kutatások is folynak, többek között az Aeromonas és a koi herpeszvírus (KHV) elleni szerek kidolgozásában jutottak eredményekre. A bogori az egyik kutatás-fejlesztési partner intézet lehet az indonéz-magyar kutatás-fejlesztési együttműködés során.
A másik potenciális partnerszervezet a karawangi Aquaculture Business Center. Az 1984-ben, a Tengerügyi és Halászati Minisztérium által létrehozott és annak felügyelete alá tartozó intézet 309 hektáron gazdálkodik, összesen 120 főt, köztük 20 kutatót foglalkoztatnak. Az intézetben a garnélafajok (Penaeus monodon és P. vannamei) mellett édesvízi fajokat (tilápia, japán angolna, afrikai harcsa és pangasius), brakkvízi és tengeri fajokat – milkfish (Chanos chanos), tengeri sügér (Dicentrarchus labrax), fűrészes sügér (Epinephelus spp) és pompano (Trachinotus sp) – egyaránt állítanak elő. A központ az ivadék előállítás mellett szaktanácsadással (informatikai, technológiai, tervezési), és szakképzéssel is foglalkozik. A központ 10-12 tagú termelői csoportokkal áll kapcsolatban, akik gazdaságában a továbbfejlesztett technológiák referenciaként szolgálnak más farmerek számára. A halértékesítés bevételeit a központ befizeti a minisztériumnak, de a minisztérium azt a központ működtetésébe forgatja vissza.
Az állami felügyelet alatt álló kutatás-fejlesztési szervezetek mellett a magyar delegáció egy díszhal előállító üzembe is ellátogatott. A Bekasiban működő PT Jupiter Aquarium magángazdaság mintegy 1000 különböző édes- és brakkvízi díszhalat nevel, elsősorban exportra. A szaporított halfajok száma azonban jóval alacsonyabb, ezek elsősorban szájköltőhal-félék (Cichlidae) családjába tartozó és páncélosharcsa (Corydoras spp) fajok. A megtermelt hal 80%-át Kínába szállítják, de exportálnak díszhalat Hollandiába, Franciaországba, Lengyelországba és Németországba is. Indonéziában a díszhal termelés is a Tengerügyi és Halászati Minisztérium felügyelete alá tartozik. A minisztérium adta ki a gazdaság számára a Jó Akvakultúra Gyakorlat (Good Aquaculture Practice, GAP) minősítést is. A telepen mindössze 15 fő dolgozik, akik a telepen is laknak, és három műszakban végzik a munkát.
A látogatások során lehetőség volt a halak kóstolására is. A Cibuburban található Sondoro seafood Reastaurant-ot az egyik halászati szövetség vezetője üzemelteti, és a halak, valamint egyéb víziállatok beszállítói a szövetség tagjai. Az étterem létrehozásának egyik oka éppen az volt, hogy segítse a helyben termelt halak és egyéb víziállatok, elsősorban rákfélék piacra jutását. Az étteremben fűrészes sügért szolgáltak fel különböző módon elkészítve. Érdekesség, hogy Indonéziában a halak egyes részeinek eltérő az értéke. A legértékesebb rész a fej, amit a mellúszó mögött elvágva szolgálnak fel. A halakat párolva, vagy sütve, de mindenképp különböző – köztük méregerős csilivel fűszerezett – pl. currys, paprikás, korianderes mártásokkal kínálják.
A munka a jakartai megbeszélés után természetesen nem ért véget, a tervek gyakorlati megvalósítása, az együttműködés rendszerének részletes kidolgozása, a források felkutatása az elkövetkező hónapok feladata lesz, míg a tervezetten 2018. második felében Magyarországon megrendezésre kerülő második vegyes bizottsági ülésen már az első eredményekről tudunk beszámolni.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.