HAKI - Hidrobiológiai Osztály - Ökológiai témacsoport

Kutatási terület

Az Ökológiai témacsoportban folyó kutatások elsősorban a haltenyésztés környezeti hatásainak, környezeti fenntarthatóságának vizsgálatára, valamint a halastavak ökoszisztéma szolgáltatásainak felmérésére és értékelésére irányulnak. Feladatuk a vízi ökoszisztémák kezelése és helyreállítása, a haltermelő rendszerek elfolyóvizének kezelése, halállományok biológiai monitorozása, valamint a klímaváltozás és a vízi erőforrások jobb hasznosítása, a fűtési rendszerekből származó használt termálvizek környezetkímélő elhelyezése és a haltermelésben történő újra hasznosításának vizsgálata.

 

Kutatási témák


Intenzív halnevelő telep elfolyóvizének kezelése létesített vizes élőhelyeken

A létesített vizes élőhelyi vízkezelő rendszer 2001 óta működik az intézetben. A rendszer rendszeres és folyamatos monitorozása során mérjük az intenzív haltermelésből származó elfolyóvíz mennyiségét és minőségét, valamint a tóegységek vízoszlopában lévő tápanyag és lebegőanyagkoncentrációkat. Mintázzuk és analizáljuk a learatott növényzet nitrogén, foszfor és szervesanyag-tartalmát, valamint az üledék kémiai összetételét a tápanyagok felhalmozódásának megállapítása érdekében. A folyamatos vizsgálatok kimutatták, hogy a vízkezelő rendszer 1 ha nagyságú területe csak a lebegőanyagokat képes megfelelő hatékonysággal eltávolítani, viszont a haltermelő telepről kikerülő összes nitrogén- és foszforvegyületeket nem, ehhez a rendszer intenzifikálása szükséges.

Vizsgálatainkat 2016-tól kiegészítettük a vízkezelő tavakban, a befogadó holtágban, valamint referenciaterületnek tekinthető Holt-Körös szakaszokon a zooplankton összetételének meghatározásával. A vizsgálat célja a zooplankton közösségek összetétele és a környezeti háttérváltozók közötti összefüggés megállapítása. A mintavételek alkalmával mérjük a kiemelt fizikai, fiziko-kémiai és hidrobiológiai paraméterek értékét, melyek jelzi az adott hely állapotát és vízminőségét. A vízmintákban meghatároztuk a legfontosabb vízkémiai paramétereket: kémiai oxigénigény, ammónium-nitrogén, összes nitrogén, ortofoszfát-foszfor, összes foszfor, összes lebegőanyag, szerves lebegőanyag. Évszakonként üledékmintát vettünk, melynek Kjeldahl-nitrogén, összes foszfor és szárazanyag tartalma került meghatározásra. A Kákafoki Holt-Körösön a halas elfolyóvíz bevezetési pontjától távolodva csökkenő trendek mutathatók ki az említett paraméterek változásában. Az előzetes adatok alapján a holtágszakasz vízminősége a bevezetési ponttól távolodva javult a teljes mintavételi periódus alatt.


A haltermelés környezeti hatásának vizsgálata

A kutatás célja a tógazdasági haltermelés környezeti hatásainak felmérése, a termelő halastavak és környezetük közötti tápanyagforgalmi kölcsönhatások vizsgálata. Vizsgáljuk a halastavakba bejutó és onnan távozó nitrogén, foszfor és szerves anyag mennyiségeket, azok forrásait és a halastavak által a befogadó vizekbe kibocsátott tápanyagok mennyiségét, valamint értékeljük a modellként választott halastavak nitrogén, foszfor és szerves anyag mérlegét.

Az ARRAINA nemzetközi együttműködési projekt keretében három különböző összetételű haltakarmány hatását elemeztük a halastavak anyagforgalmi viszonyaira (növényi alapú teljes értékű, hagyományos gabona, valamint halliszt/halolaj alapú takarmány). Típusként 3-3 párhuzamos kezelésben, a tavakba ponty monokultúrát telepítettünk. A takarmányozás mellett egyenlő mennyiségben kiegészítő trágyázást is alkalmaztunk. Mintát vettünk a halhúsból, a takarmányból, a trágyából, a vízből és az üledékből is. Az adatokból részleges anyagforgalmi mérleget számoltunk, melynek során a teljes nitrogén, az összes foszfor és a szervesanyagtartalmat vettük figyelembe. A magasabb fehérjetartalmú takarmányoknál a tavi retenció megnőtt a kontrollhoz képest a nitrogén és foszfor elemek esetében, szervesanyag-tartalmat tekintve a visszatartásban nem volt jelentős eltérés a kezelések között. A takarmányok nitrogén- és szervesanyag-tartalma szignifikáns korrelációt mutatott az elfolyóvíz és a halhús nitrogén és szervesanyag-tartalmával is. Az üledékminőségi vizsgálatok a termelési periódus elején nem mutattak különbséget a kezelések között, azonban a periódus végére a növényi teljesértékű és halliszt/halolaj alapú takarmányos tavak magasabb Kjeldahl-nitrogén koncentrációt, illetve a halliszt/halolaj alapú kezelésben magasabb foszfortartalmat is mutattak a kontroll takarmánnyal etetett tavakhoz képest.


A halastavak ökoszisztéma szolgáltatásainak számszerűsítése

Az extenzív halastavak ökoszisztéma szolgáltatásainak felmérése, a társadalom különböző rétegei számára hasznos funkciók számszerűsítése. Azonosítottuk az extenzív tavakhoz köthető ökoszisztéma szolgáltatásokat, kiválasztottuk a releváns, legjelentősebb szolgáltatásokat, amelyek számszerűsítésre kerülnek. Az ökológiai értékeléshez kiválasztottuk a megfelelő indikátorokat, melyek könnyen mérhetőek vagy több évre visszamenőleg megfelelő adatsorok állnak rendelkezésre. Az ökoszisztéma szolgáltatások szocio-kulturális vizsgálatát a helyi lakosok preferenciáját feltáról interjúk segítségével végezzük. Az AquaSpace H2020 projekt Biharugrai esettanulmányához kapcsolódó szocio-kulturális felmérés tapasztalatai alapján a környéken élők legfontosabbnak az élőhely szolgáltatást tartották, ezt követte az oktatáshoz, környezeti neveléshez biztosított információ szolgáltatása, és a tavakban termelt hal. A különböző felmérések eredményeit egy integrált értékelési módszer alapján hasonlítjuk össze.

 

Futó projektek

H2020 Aquaspace

Az AquaSpace projekt fő célja, hogy nagyobb terület legyen elérhető az akvakultúra számára az „Ökoszisztéma-alapú megközelítés az akvakultúrban” és a „Tengeri területhasználati tervezés” (EAA és MSP) direktivák felhasználásával és így növelje az élelmiszer-biztonságot és a munkahely-lehetőségek számát az elért gazdasági növekedés által. Az akvakultúra iparág képviselőivel, a tengerparti övezetek kezelőivel és tervezőivel az Európai Tagállamokban együttműködve, eszközök sorának fejlesztése valósul meg, melyek az EAA és az MSP hatékony alkalmazását teszik lehetővé az akvakultúra szektor támogatása érdekében. Az édesvízi akvakultúrát a NAIK HAKI és ÖVKI, valamint a Biharugrai Halgazdaság képviseli a projektben.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.