
HAKI - Halbiológiai Osztály - Haltakarmányozási témacsoport
Kutatási terület
A Haltakarmányozás tudományi témacsoport egyrészről foglalkozik új takarmányalapanyagok keresésével és innovatív tápreceptúrák kidolgozásával, valamint ezen tápok tesztelésével tavi és intenzív halnevelésben. A takarmányozási kutatások általános célkitűzése, hogy a környezeti tényezők és a halak táplálása tavi környezetben (természetes táplálékkal és kiegészítő takarmányokkal), illetve zárt rendszerekben (összetett takarmányokkal) milyen módon befolyásolja a halak növekedését, takarmányhasznosítását, anyagcsere folyamatait, valamint a megtermelt halhúst. További fontos feladatnak tartjuk vizsgálni a környezetben előforduló vegyi anyagok és a halbetegségek kezelésében használt egyes készítmények maradványait az egészséges halhús előállítás érdekében.
Kutatási témák
- Alternatív fehérjeforrások alkalmazása haltakarmányokban
- Az anyai takarmányozás hatása a szaporítási mutatókra és az utódok életképességére, minőségére. Anyanevelő tápok kidolgozása a minőségi ivadékellátás javítása céljából.
Alternatív fehérjeforrások alkalmazása haltakarmányokban
A hazai akvakultúra fejlődését jelentős mértékben befolyásolja a minőségi, gazdaságos és megfizethető takarmányhoz való hozzáférhetőség. A megnövekedett igények és az egyre szűkülő hozzáférhetőség miatt a halliszt és halolaj egyre költségesebb alapanyaggá vált, ezért szükség van megfelelő zsír- és fehérjeforrás-alternatívák keresésére, melyek hatékonyan helyettesítik a tengeri fogásokon alapuló alapanyagokat. Olcsó és ígéretes alternatívát jelenthetnek különböző mezőgazdasági- és élelmiszeripari melléktermékek. Ezek ugyanis a fő termék gyártása során maradnak vissza, közvetlen hasznot nem jelentenek. Másrészről bizonyos értékes tápanyagokban, pl. fehérje, esszenciális zsírsavak, vitaminok, aminosavak, ásványi anyagok stb. dúsulhatnak. Bár közvetlen emberi fogyasztásra nem alkalmasak, kitűnően használhatók haszonállatok, így a halak takarmányában is. A mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek közül az utóbbi években a kutatások homlokterébe került pl. a rizskorpa és a kukorica törköly, kereskedelmi nevén a DDGS.
A projekt során célunk meghatározni a DDGS optimális arányát a takarmányokban az emészthetőség és hasznosítás függvényében. Takarmányozási kísérletek segítségével vizsgáljuk a növekedést, takarmányhasznosítást, valamint komplex, multidiszciplináris vizsgálatsorozaton keresztül a tápanyagfelvételt, anyagcsere és emésztési folyamatokat. Nem utolsó sorban célunk a hal minőségének vizsgálata is, melyet az alkalmazott haltápok összetétele döntően meghatároz. A projekt célja hazai forrásból származó melléktermék felhasználásával, a jelenlegi haltápoknál olcsóbban előállítható takarmányreceptúra kidolgozása ponty, szürke harcsa és amur intenzív neveléséhez.
Az anyai takarmányozás hatása a szaporítási mutatókra és az utódok életképességére, minőségére. Anyanevelő tápok kidolgozása a minőségi ivadékellátás javítása céljából.
Az anyahalak felkészítése a szaporításra célzott takarmányozással történik, ahol a takarmány fehérje tartalma mellett a zsírsavak optimális arányára is oda kell figyelni. Számos fajnál igazolták, hogy a takarmány hosszú szénláncú PUFA zsírsavtartalma és a megfelelő n-3/n-6 arány nagy szerepet játszik az ivartermékek tápanyag ellátottságában, amely részben a szaporodásbiológiai mutatókban (fejhetőség, ikra-produkció, termékenyülés stb.), majd az embrió fejlődés mutatóiban (kelési %, lárva-méret, torzulások aránya stb.) jelentkezik.
Az ARRAINA FP EU projekt keretében kimutattuk, hogy a ponty anyajelöltek petefészek esszenciális zsírsav hiányosak a gabona alapú takarmányozás következtében, de a mesterségesen tartott és takarmányon nevelt anyáknál is könnyen előfordulhat.
A süllő intenzív, zárt tartású nevelési technológia fejlesztésének része olyan speciális anyanevelő táp kifejlesztése, amely a legfontosabb esszenciális zsírsavak (EPA, DHA és ARA) mennyiségének és arányának optimalizálásával javítja a zárt rendszerben nevelt halak szaporodásbiológiai mutatóit, valamint az utódaik minőségét, növeli az ivadéknevelés biztonságát.
Futó projektek
GINOP-2.3.2-15-2016-00058 „Immunstimuláló hatású és eddig nem alkalmazott mikroalga törzseken alapuló preventív célú takarmány kiegészítők hatékony termelése és intenzív halgazdaságokban történő hasznosítása”
GINOP-2.3.2-15-2016-00025 “Fogyasztói igényekhez igazodó, gazdaságilag jelentős haszonhalaink (harcsa, ponty, süllő) genetikai erőforrásainak és tenyésztés-technológiájának innovatív fejlesztése”
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.