Tudománydiplomáciai támogatás segítségével 2017. május 22. és 26. között szakmai látogatáson vett részt Tunéziában dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MAHAL) elnöke és Gyalog Gergő, a NAIK Halászati Kutatóintézet tudományos munkatársa. A látogatás lebonyolításában és a szakmai kapcsolatok alakításában Fodor Zoltán külgazdasági attasé nyújtott segítséget.
A Boumhel-i állami keltetőben dr. Németh István (középen), illetve az állomás vezetője (balra)
Tunézia 1300 km hosszú tengerpartja miatt elsősorban a sós vízi technológiák élveznek prioritást a fejlesztésben. Jelenlegi aranydurbincs és farkassügér termelésük 13 000 tonna/év, de ez dinamikusan nő, és nemzeti stratégiai tervükben a termelés évi 20 000 tonnára való bővítése a cél – 5 éven belül.
Az ország évente megújuló édesvízkészlete mindössze 4,6 km3, ami miatt Tunézia a jelentős vízhiányú országok kategóriájába tartozik (összehasonlításul: a szintén 10 millió lakosú Magyarország évente megújuló vízkészlete 104 km3). Ez nem teszi lehetővé a vízkészletek kizárólag édesvízi akvakultúra céljára történő hasznosítását, ellenben az öntözés céljára nagy számmal létrehozott völgyzárógátas víztározók másodlagos funkciója a halászat. Itt a halászati hasznosítás akvakultúrából származó szaporító anyag telepítésével, majd a piaci méretű egyedek természetes vízi halászati eszközökkel való lehalászásával történik (ún. culture based fisheries). Emiatt az akvakultúra fejlesztésében a szaporítás, a lárvanevelés, az előnevelés és a kihelyezési technológiák élveznek prioritást, a későbbi életszakaszokat érintő tartástechnológiai és takarmányozási kérdések kevésbé érdekesek. Tunézia jelenlegi édesvízi akvakultúra termelése 1300 tonna/év, de a stratégiai tervekben 2020-ra szeretnék elérni az évi 3000 tonna termelést, elsősorban a jó piaci értékkel bíró pérhal (Mugil cephalus) és süllő termelés növekedésére alapozva.
A Sidi Salem-i víztározó kisszerszámos halászainak hűtőháza: pérhal, süllő és ponty a főbb fogott fajok
A magyar delegáció a kiutazás alatt 6 völgyzárógátas víztározót látogatott meg Bizerte, Nabeul és Beja kormányzóságban. Megállapítást nyert, hogy egyes halfajták szaporításának technikáját Tunéziában is ismerik, de a lehetséges produkcióbiológiai kapacitások messzemenően nincsenek kihasználva a telepítések alacsony volumene és technológiája miatt. A Tunéziában kialakult gyakorlat a táplálkozó lárva kihelyezése, amely alacsony hatékonyságú, mivel a kihelyezett lárva zsákmányul szolgál a víztározó idősebb halkorosztályai számára és így alacsony megmaradási százalékkal párosul. A meglátogatott tározók hozama ennek következtében rendkívül alacsony (20-200 kg/ha), figyelembe véve az 5-10 méteres átlagos vízmélységet. A magyar szakértői delegáció javasolta a halkeltetői kapacitás növelését és a szaporítóanyag előnevelésének kialakítását. Megállapodás született arról, hogy a MAHAL vállalja a süllő és a kínai pontyfajták szaporítását és előnevelését érintő magyar technológia átadását, valamint jó gazdálkodási gyakorlatként bemutatja a víztestek multifunkciós hasznosítását (beleértve a horgászatot és a turizmust), amely hozzájárulhat az egységnyi vízkészletre eső hozzáadott érték növeléséhez Tunéziában.
A Sidi Salem-i víztározón látogatásunkkor fogott 62 kg-os szürkeharcsa
A tunéziai Tengeri Tudományok és Technológiák Nemzeti Intézetének (Institut National des Sciences et Technologies de la Mer – INSTM) meglátogatása során feltűnő volt, hogy a süllőt érintő helyi kutatási témák is az európai kutatási trendekbe illeszkednek: vizsgálják például a víz zavarosságának, illetve a medenceméretnek a hatását a lárvakori kannibalizmusra, elhullásra és egyednövekedésre. Jelenleg egyeztetés alatt van azon kutatási témák listája, amelyek komplementer jellegűek, így sikeres együttműködési alapot jelenthetnek a jövőben az INSTM és NAIK HAKI között. Előzetes meglátások szerint ilyen lehet a süllő esetében az elnyújtott előnevelés (az immunrendszer tavi körülményekre való felkészítésével párosítva), valamint az anyahalak genetikai szelekciója.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.