TAPASZTALATOK ÉDESVÍZI ALGÁK TAKARMÁNYBAN TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁSÁBAN AZ INTENZÍV HALTENYÉSZTÉS SORÁN

JAKABNÉ SÁNDOR Zsuzsanna1, NAGYNÉ BIRÓ Janka1, SZŰCS Anita1, BERECZ Orsolya1, DERGEZ Ágnes2, UGHY Bettina3, ARDÓ László1

1Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas, Anna-liget u. 35. jakabne.sandor.zsuzsanna[kukac]haki.naik.hu
2Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Nonprofit Kft. Biotechnológiai Divízió (BAY-BIO), Szeged, Derkovits fasor 2. agnes.dergez[kukac]bayzoltan.hu
3ELKH, Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Növénybiológiai Intézet (SZBK), Szeged, Temesvári krt. 62. ughyb4[kukac]gmail.com

Kivonat

Bevezetés

Az intenzív akvakultúra rendszerekben elterjedőben van olyan speciális tápok használata, melyek bizonyos immunstimuláns komponenseket is tartalmaznak az egészséges ivadékállomány fenntartása érdekében. A legismertebb és bizonyított hatású vegyület a β 1-3-glukán, de magas antioxidáns és vitamin (C, E és karotinoidok) tartalmú premixeket is egyre gyakrabban készítenek. Az algák tartalmazzák ezeket a vegyületeket és hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakban is gazdagok, melyeknek szintén kiemelt szerepe van a halak védekezési mechanizmusában, egészség megőrzésében.

Kutatásaink olyan hazai vizekben előforduló mikroalgák vizsgálatára irányulnak, melyek alkalmasak lehetnek nagy tömegű termelésre és tartalmazzák a hal számára azokat a bioaktív komponenseket, melyek szerepet játszhatnak a halnevelés korai szakaszában a gyakori betegségek visszaszorításában. A beltartalmi tulajdonságok és a nevelhetőség alapján kiválasztott mikroalga izolátumokat in vitro és in vivo módon vizsgáljuk gazdasági szempontból fontos halfajokon immunstimuláló hatásuk megismerése céljából. Az etetési kísérletek során értékeljük az algák emészthetőségét és hasznosítását is, mely fontos szempont az alkalmazandó alga dózis megállapításánál.


Anyag és módszer

Etetési kísérletet végeztünk három halfajon zárt halnevelő rendszerben: ponty (Cyprinus carpio), szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) és kecsege (Acipenser ruthenus) fajokkal. A kész, teljesértékű takarmányhoz konyhatechnikai eljárással adtuk hozzá az alga szuszpenziót, a megfelelő algadózis meghatározása céljából három különböző koncentrációban. Kontrollként algát nem tartalmazó tápot használtunk. A homogenizált tápmasszát húsdaráló 4, 5 és 6 mm nagyságú rostája segítségével formáztuk, majd aprítottuk. A maximum 6-8 mm hosszúságú tápszemcséket fémtálcán hideg ventilátorral szárítottuk 4 órán keresztül, majd további 48 órán keresztül szobahőmérsékleten tároltuk. Különböző algamennyiségek keverésével változtattuk az algadózist a haltápban, mely a tápkészítés technológiáját nem befolyásolta. Vizsgáltuk az így elkészített tápok vízoldhatóságát, stabilitását és süllyedő képességét, valamint a tápok beltartalmi értékeit és bioaktív komponenseit.

A ponty ivadék nevelését 78,4 ± 12,8 g átlag súllyal indítottuk és 22 napig ettük 2 % takarmányozási rátával. Takarmánynak piaci pontytápot használtunk 0,5; 1; 2 %-os (szárazanyagra vonatkoztatva) alga biomassza kiegészítéssel. A pisztráng növendék etetését 354,2 ± 55 g átlagsúllyal indítottuk és 19 napig etettük 2 %-os takarmányozási rátával, míg a kecsege ivadékok 54,9 ± 4,88 g átlagsúlyúak voltak és 3 %-os rátával takarmányoztuk 28 napon keresztül. A pisztráng esetében a kereskedelmi tápot 0,25; 0,5; 1 %-ban egészítettük ki, míg a kecsege esetén a dózisokat növeltük 1; 2; 4 %-ra ugyanazzal az alga izolátummal és a fajnak megfelelő alaptápot használva. A kísérletek során hetente vizsgáltuk a fehérvérsejtek fagocitáló és respirációs aktivitását és nem-specifikus immunparamétereket (vérplazma összfehérje és immunoglobulin szintjét, lizozim aktivitását). Meghatároztuk a takarmányhasznosítást és növekedési paramétereket (növekedési rátát SGR g/nap, a takarmányhasznosítást FCR g/g, fehérje hatékonysági rátát PER g/g és fehérje produkciós értéket PPV %), melynek segítségével a tápok alkalmasságát teszteltük. A kísérlet végén a pisztráng esetében fejveséből a természetes és specifikus immunválaszban szerepet játszó gének (pl. TNF-α, IgM, IgD, IgT, PER, IFN) kifejeződését vizsgáltuk valós idejű kvantitatív PCR módszerrel. Húsminőség vizsgálat céljára húsizom mintát gyűjtöttünk, melyből meghatároztuk a nyersfehérje, nyerszsír, szárazanyag, zsírsav profil, béta-karotin, asztaxantin és lutein tartalmat. A ponty és a kecsege ivadékokkal az etetési kísérletet követően bakteriális fertőzést végeztünk Aeromonas hydrophila baktériummal és nyomon követtük az elhullást egy héten keresztül, majd értékeltük a halak betegséggel szembeni ellenállóképességét.


Eredmények és következtetések

A meghatározott nem-specifikus immunparaméterek alapján szignifikáns különbségeket az első héten találtunk az 1 %-os és a 2 %-os dózis és a kontroll csoport között a ponty ivadékoknál, de a további etetés hatását már az egyedi különbségek elmosták. A túlélési ráta ugyanakkor a legkisebb dózis, a 0,5 %-kal etetett halaknál volt a legmagasabb és szignifikánsan is eltért a többi csoporttól. A termelési, valamint a takarmány- és fehérjehasznosítási paraméterek értékei alapján az látható, hogy az algakiegészítés kedvezőtlenül hatott ezekre a paraméterekre és a dózis növekedésével párhuzamosan rontotta azok értékeit. Ezt okozhatta a vizsgált édesvízi alga izolátum alacsony emészthetősége is a ponty esetében.

A pisztráng növendékek növekedése és takarmányhasznosítása már kedvezőbbnek mutatkozott a 3 hetes etetési kísérlet során. Majdnem minden paraméter értékeit javította az algakiegészítés, de szignifikáns különbséget nem tudtunk igazolni. A meghatározott húsminőségi paraméterek közül a karotinoid tartalomban mutatkozott szignifikáns eltérés a csoportok között, elsősorban a lutein koncentrációban. Itt az algadózis növekedésével párhuzamosan növekedett a húsizom lutein koncentrációja. Az összfehérje, immunoglobulin és lizozim értékek szignifikáns eltérést nem mutattak, akárcsak az immunrendszer aktivitását leíró gének expressziója sem. Itt a 0,5 %-os dózisú csoport esetében határoztunk meg magasabb szintet, de a kiugró értékek miatt a különbségek nem szignifikánsak.

A kecsege ivadékok 4 hetes etetése során a növekedést és a takarmányhasznosítást nem befolyásolta az algakiegészítés, szignifikáns különbséget nem tapasztaltunk a kontrollhoz képest. Ugyanakkor némi visszaesés látható a kereskedelmi toktáphoz képest. A betegség ellenálló képesség megállapítása céljából végzett fertőzés mortalitási adatai alapján pozitív tendencia mutatkozott a magas algakiegészítéssel (2-4 %) etetett csoport javára. A nem specifikus immunparaméterek vizsgálata még folyamatban van.

A három fajjal tesztelt alga izolátum immunstimuláló, valamint a halak növekedésére, és betegség ellenállására gyakorolt hatása kismértékű, szignifikancia nem volt kimutatható a kontroll csoport és az egyes dózisok között. Az alga izolátum karotin és lutein tartalma kimutatható volt a pisztráng húsizomban, mely arra enged következtetni, hogy ezek felszívódását az algasejtfal keménysége nem akadályozta. Szakirodalmi adatok szerint a növényevő és a mindenevő halak közötti emésztőrendszerbeli különbségek tekintetében az eltérés az algák emészthetőségében elhanyagolható, ugyanakkor az mikroalgákból származó tápanyagokhoz való hozzáférésében jelentős különbségek mutatkoznak (Teuling et al. 2017).


Összefoglalás

Három különböző halfajon vizsgáltuk egy, a hazai vizekből izolált mikroalga izolátum hatását rövid távú etetési kísérletekben. Az alga izolátum kedvező termelési paraméterekkel és beltartalmi tulajdonságokkal rendelkezik, a bioaktív komponensek koncentrációja jelentős. Az alga izolátum takarmányban történő hasznosítása a pontynál rontotta a növekedési és termelési mutatókat, viszont a kecsegénél és a pisztrángnál nem tapasztaltunk szignifikáns eltérést a kontrollhoz képest. A halak immunrendszerére és fertőzéssel szembeni ellenállóképességére a rövid expozíciós idő miatt kismértékű pozitív hatást találtunk, de a hosszabb etetési idő feltételezhetően ezt javítani tudja.


Kulcsszavak: mikroalgák, immunstimuláció, ponty, pisztráng, kecsege


Köszönetnyilvánítás

A kísérleti munka a GINOP -2.3.2-15-2016-00058 „Immunstimuláló hatású és eddig nem alkalmazott mikroalga törzseken alapuló preventív célú takarmány kiegészítők hatékony termelése és intenzív halgazdaságokban történő hasznosítása” projekt keretei között az Európai Regionális és Fejlesztési Alap és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.


Irodalom

Teuling E., Schrama J.W., Gruppen H., Wierenga P.A. 2017. Effect of cell wall characteristics on algae nutrient digestibility in Nile tilapia (Oreochromis niloticus) and African catfish (Clarus gariepinus). Aquaculture, 479(April), 490–500. https://doi.org/10.1016/j.aquaculture.2017.06.025

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.