Ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése a Szegedi Fehértó esetében

PALÁSTI Péter, KEREPECZKI Éva

Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas, Anna-liget utca 35. palasti.peter[kukac]haki.naik.hu

Kivonat

Bevezetés

Környezettudatos kezelésének köszönhetően a Csongrád-Csanád megyében található, több mint 2000 hektár kiterjedésű Szegedi Fehértó a területén folytatott haltermelés mellett számos vízhez kötődő élőhely és védett faj – elsősorban madárfaj – megőrzését támogatja (Sztanó J. 2018). A tórendszer által fenntartott természetközeli életközösségek nem csupán jelentős természetvédelmi értékkel bírnak, de emellett olyan, az ember számára hasznos javak, ún. ökoszisztéma-szolgáltatások (MEA 2003) biztosítására is képesek, melyek felhasználása alapot teremthet a multifunkcionális tógazdálkodás megvalósításához (Bozánné Békefi E. 2017, FAO 2010). A Szegedi Fehértó ilyen irányú esetleges jövőbeli fejlesztéseinek megalapozása érdekében kutatásunk során összegyűjtöttük, majd a rendelkezésre álló információk segítségével mennyiségi, illetve közgazdasági szempontból is (TEEB 2010) jellemeztük a halastórendszer által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások körét.

Anyag és módszer

A halastórendszer által nyújtott szolgáltatások feltárására egy részvételi alapú felmérés keretében került sor a helyi érdekelt csoportok és intézmények – Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Főigazgatóság, SzegedFish Kft., Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Fehértói Halászcsárda – bevonásával, 2018 és 2019 között (Palásti et al. 2020).

Felhasznált éves mennyiségük jellemzése érdekében valamennyi feltárt ökoszisztéma-szolgáltatáshoz ún. biofizikai indikátorokat (TEEB 2010) rendeltünk, melyek információit a helyi szakértők személyes megfigyeléseiből, illetve feljegyzéseiből származó adatokkal is kiegészítettük (Díaz et al. 2015).

Mennyiségi eredményeink később a szolgáltatások közgazdasági értékelésének alapját képezték: a piaccal rendelkező szolgáltatások esetében (pl. hal- és nádtermelés) azok közvetlen, piacon megjelenő árait és költségeit használtuk fel a pénzügyi érték meghatározásához, melyet az esetleg felmerülő költségekkel is igyekeztünk korrigálni költség-haszon elemzések keretében (TEEB 2010). A piaccal nem rendelkező szolgáltatások jellemzése olyan közvetett, elsősorban költség alapú módszerek (pl.: helyettesítési-, elkerült költség módszer stb.) alkalmazását tették szükségessé, melyek segítségével közelítő becslést tehettünk a kérdéses szolgáltatások értékéről (Marjainé Szerényi et al. 2018).

Eredmények és következtetések

A helyi érdekelt csoportok szakértőivel végzett interjúk összesen 11 szolgáltatást tártak fel a területen, melyeket a Common International Classification of Ecosystem Services (CICES) (Haines-Young R. and Potschin M.B. 2018) kategorizálási rendszere alapján ellátó (haltermelés, nádtermelés), szabályozó (vízminőség szabályozás, vízraktározás, belvíztározás, mikroklíma szabályozás, CO₂ elnyelés), és kulturális szolgáltatások csoportjába soroltunk (kutatásra való lehetőség, környezeti nevelés, inspirációs forrás, rekreáció) (1. táblázat).

A helyi szakértők által, a kiválasztott indikátorokhoz társított információk jól szemléltetik, hogy a haltermelés mellett a Szegedi Fehértó a kulturális, illetve a szabályozó szolgáltatások terén is kiemelkedő mennyiségi értékeket mutatott a vizsgált időszakban. A kulturális szolgáltatások közül külön figyelmet érdemel a rekreáció, illetve a környezeti nevelés, míg a szabályozó szolgáltatások közül a vízminőség és a mikroklíma szabályozás (1. táblázat).

1. táblázat A Szegedi Fehértó ökoszisztéma-szolgáltatásainak felhasznált mennyiségei

A mennyiségi információkra alapozott közgazdasági értékelésünk eredményei szerint a halastórendszer piacon is megjelenő ökoszisztéma-szolgáltatásai közül a természetes halhozam jelentette a tógazdaság számára a legtöbb hasznot, amihez a területen működő nádtermelésből, illetve rekreációból származó bevételek alacsonyabb mértékben ugyan, de szintén hozzájárultak. Mindezek mellett a halastórendszer több, a piacon meg nem jelenő szabályozó szolgáltatásához – pontosabban a vízminőség szabályozáshoz, a vízraktározáshoz és a belvíztározáshoz – is számottevő értéket tudtunk társítani (2. táblázat).

2. táblázat A Szegedi Fehértó szolgáltatásainak nettó közgazdasági értékei

Összefoglalás

A Szegedi Fehértó egy különleges adottságokkal bíró halastórendszer, amely a helyi érdekcsoportok által nagy becsben tartott fél-intenzív haltermelési technológiának és az általa fenntartott természetközeli életközösségeknek köszönhetően számos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújt a haltermelés mellett. Mennyiségi, illetve közgazdasági értékelésünk az utóbbi szolgáltatások közül a nádtermelés, a belvíztározás és a mikroklíma-szabályozás esetében kiemelkedő, piacon is megjelenő értékeket tárt fel a vizsgált halastórendszer esetében. Mellettük, a piaccal nem rendelkező szolgáltatások körében alapvetően a vízminőség szabályozás, illetve a vízraktározás terén voltak kimutathatók számottevő értékek, melyeket elsősorban a szóban forgó szolgáltatások segítségével elkerülhető potenciális költségek alkottak.

Kulcsszavak: ökoszisztéma-szolgáltatás, halastórendszer, fél-intenzív akvakultúra, mennyiségi értékelés, közgazdasági értékelés

Köszönetnyilvánítás

Kutatásunkat a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, illetve az EU Horizon 2020 AquaSpace projektje támogatta.

Irodalom

Bozánné Békefi E., Gyalog G., Váradi L. 2017. A multifunkcionális halgazdaságok szerepe és jelentősége. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. 2017; XII. évfolyam, 1-2. szám. 121-125.

Díaz S., Demissew S., Carabias J., Joly C., Lonsdale M., Ash N., Larigauderie A., Adhikari J.R., Aricò S., Báldi A., et al. 2015. The IPBES Conceptual Framework - Connecting nature and people. Curr. Opin. Environ. Sustain. 2015; 14, 1-16.

FAO 2010. Aquaculture development. 4. Ecosystem approach to aquaculture. FAO Technical Guidelines for Responsible Fisheries. No. 5, Suppl. 4. Rome, FAO, 2010; 53p.

Haines-Young R. and Potschin M.B. 2018. Common International Classification of Ecosystem Services (CICES) V5.1 and Guidance on the Application of the Revised Structure, 53 p.

Marjainé Szerényi Zs., Kovács E., Kalóczkai Á., Zölei A. 2018. Az ökoszisztéma-szolgáltatások társadalmi-gazdasági értékelési “módszertani menü" összeállítása. KEHOP-4.3.0-15-2016-00001: A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU biológiai sokféleség stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok. Nemzeti Ökoszisztéma-szolgáltatások Térképezése és Értékelése Projektelem (NÖSZTÉP) II/2E. 2.4.3. Kézirat, 39 p.

MEA 2003. Ecosystems and human well-being: a framework for assessment. Washington, D.C., USA, Island Press. 2003; 245p.

Palásti P., Kiss M., Gulyás Á., Kerepeczki É. 2020. Expert knowledge and perceptions about the ecosystem services and natural values of Hungarian fishpond systems. Water. 2020; 12, 2144

Sztanó J. 2018. A Fehértó halgazdálkodása (Dorozsmai Füzetek 20.). Szeged, 2018, 28 p.