Merre tovább? A magyar akvakultúra helyzete és kilátásai a 2021-2027 közötti gazdasági ciklus során

HALASI-KOVÁCS Béla¹ és URBÁNYI Béla²

¹Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas
²Szent István Egyetem, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő

Kivonat

A 2020-as év stratégiai jelentőségű nem csak a hazai, de a teljes európai akvakultúra további fejlődésének meghatározása szempontjából is. A 2019-ben felállt új, Ursula von der Leyen asszony által vezetett Európai Bizottság egyik első stratégiai intézkedése az „Európai Zöld Megállapodás” előterjesztése volt 2019 decemberében. A megállapodás egy ütemterv, amely mentén az Unió gazdasága fenntarthatóvá tehető oly módon, hogy az éghajlati és környezeti kihívásokból a szakpolitikai területek mindegyikén lehetőségeket kovácsol, az átmenetet pedig mindenki számára méltányossá teszi. Cselekvési tervet vázol fel az erőforrások hatékony felhasználásának elősegítésére a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás révén, a biológiai sokféleség helyreállítására és a környezetszennyezés mértékének csökkentésére. A Megállapodásban foglalt célok eléréséhez stratégiák készülnek. Ezek közül már megjelent a „Termelőtől a Fogyasztóig” és a „Biodiverzitás” Stratégia. Ezen stratégiák célja, hogy javuljon az egyensúly a természet és az élelmiszertermelés között, javuljon az emberek egészsége és jólléte, növekedjen az EU versenyképessége és ellenálló képessége. Ez utóbbi az év során kibővült a járványok hatásaival szembeni reziliencia erősítésével is a klímaváltozással szembeni ellenálló képesség növelésén túl. Fontos tény, hogy a stratégiákban fontos elemként jelenik meg az európai akvakultúra jelen helyzete és jövőbeni lehetőségei.

Jelenleg zajlik a 2021-2027 közötti gazdasági ciklus tervezése is, amely során elfogadásra kerül az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alap. Ez határozza meg az akvakultúra ágazat támogatási rendszerét a következő hét évre. A dokumentum szemléletét egyértelműen meghatározzák a Zöld Megállapodás részeként létrehozott különböző szakpolitikák stratégiái. Kiemelten jelenik meg benne egyúttal az innováció, amelyet a koronavírus-járvány még inkább hangsúlyossá tesz.

A Zöld megállapodás, illetve az annak végrehajtása érdekében létrehozott és előkészítés alatt álló stratégiák, szabályozók – bár tartalmukban megjelennek az ágazat fenntarthatóságát veszélyeztető célok is – jelenleg pozitívan értékelhetők az európai, de még inkább az extenzív tógazdasági akvakultúra dominálta magyar akvakultúra-ágazat szempontjából. A hazai ágazat nyertese lehet a Zöld megállapodás végrehajtásának. Ezt a folyamatot segítik az európai akvakultúra fejlődéséért tevékenykedő szervezetek. Például az Európai Akvakultúra Termelők Szövetsége (FEAP), az Akvakultúra Tanácsadó Bizottság (AAC), Marketing Tanácsadó Bizottság (MAC), az Európai Farmerek és Európai Termelő Szövetkezetek Szövetségének Halászati Munkacsoportja (COPA-COGECA Fish WG), továbbá az Európai Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platform (EATIP), vagy a Bizottság Mezőgazdasági Állandó Tanácsadó Testületének Halászati Csoportja (SCAR-FISH). Ezekben a szervezetekben a hazai ágazat képviselői is aktívan részt vesznek és hallatják a hangjukat a hazai ágazati érdekek megjelenése és a hazai ágazat fejlődése érdekében.

A termelés oldaláról vizsgálva az európai akvakultúrát és abban a magyar haltermelést, a következő kép rajzolódik ki. Ma az Európai Unió jelenti a világ egyik legnagyobb halfogyasztó piacát mintegy 5 millió tonna éves halfogyasztással. Ugyanakkor az uniós országok haltermelése – ideértve a rákokat és puhatestűeket egyaránt – mintegy 1,4 millió tonna, vagyis mindössze az igények 28%-t biztosítják. Ez egyrészről óriási potenciált jelenthet az európai termelés számára, ugyanakkor az is látszik, hogy az EU termelése 2000 óta nem növekedett. Magyarországon az akvakultúra meghatározó, 80,5 %-os részét jelenleg is a tógazdasági haltermelés biztosítja. A tógazdasági akvakultúra kismértékű, inkább fluktuáló termelési volumenéhez viszonyítva az intenzív termelés az elmúlt tíz év során lényegesen erősebb ütemben fejlődött, hozzávetőlegesen évi 10%-kal bővült.

Az európai akvakultúra növekedése szempontjából több veszély is azonosítható. Az ágazat társadalmi elfogadottsága a környezetvédelem, a területhasználat és az állatjólét szempontjából egyaránt csökkent. Több északi országban betiltották az új tengeri ketreces rendszerek építését és nem támogatják a meglévő kapacitások fejlesztéseit sem. Miközben a kárókatona már a természetesvízi halpopulációkat is fenyegeti Európa-szerte, addig továbbra sincs támogatottsága a kárókatona kezelésnek uniós szinten. A klímaváltozás a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása okán egyre kiszámíthatatlanabbá teszi a termelést. A Tengerügyi Bizottság felkérésére készített tanulmány hangsúlyozza, hogy az édesvízi akvakultúra-termelés alacsony volumene és a termelés időszakos kiegyenlítetlensége miatt nem képes versenyképessé válni az európai piacon. Ráadásul a vásárlási prioritást továbbra is az ár jelenti, míg a többi tényező, pl. a minőség vagy az íz, csak ezt követi. Komoly problémát jelent az unión kívüli termelés alulszabályozottsága a belső szabályozáshoz viszonyítva. Emiatt sérül az egyenlő piaci feltétel elve. Ezek miatt európai szinten is felmerült már az akvakultúra-termelés növelésének racionalitása.

Erre a kérdésre kutatóként és az ágazatért felelősen gondolkodó vezetőként nem lehet más válasz, mint hogy van értelme és lehetőség is az európai akvakultúra, ezen belül a magyarországi édesvízi akvakultúra fejlesztésére. Azonban csak akkor tudunk eredményeket elérni, ha az ágazat három kiemelt szereplője, vagyis a termelés, a kutatás és a kormányzat szorosan együttműködik az ágazat növekedése és fejlődése érdekében. Ennek során a termelőknek innovatívnak kell lenniük a termelés során. Nélkülözhetetlen, hogy a farmereknek igénye legyen a fejlesztésekre. A kutatás számára pedig a hagyományos akvakultúra K+F tevékenységen túl fontos a teljes értéklánc mentén kutatás-fejlesztési tevékenységet végezni, ami segíti az akvakultúra társadalmi elfogadottságát, hozzájárul a feldolgozott termék-előállításhoz és marketinghez, ideértve a termékdiverzifikációt és a melléktermék-hasznosítást. Központi feladatot kell jelentenie, hogy a kutatás eredményeit minél hatékonyabban tudja a kutató szakma artikulálni mind a termelők, mind a döntéshozók felé annak érdekében, hogy azok valóban hasznosítható tudást biztosítsanak az ágazati fejlődés számára. A kormányzat feladata ebben a hármasban a megfelelő szabályozási környezet kialakítása, kiemelve az egyszerűbb szabályozási környezet létrehozását, az egyenlő piaci esélyek megteremtését és az ágazat támogatási rendszerének létrehozását.

A magyarországi lehetőségeket vizsgálva ma az látszik, hogy a tógazdasági akvakultúra stratégiai célja a jelenlegi termelési szint hosszú távú megőrzése lehet. Bár a tógazdasági termelésre alapozott fenntartható intenzifikálásban komolyabb potenciált látunk. A tógazdasági akvakultúra fenntartásához ma már elengedhetetlen a tógazdálkodás természeti értékfenntartó szerepének megfelelő szintű elismerése és támogatása. Fontos ugyanakkor a tápanyag-gazdálkodás fejlesztése mind a termelési költségek csökkentése, mind környezetvédelmi megfontolások okán. Szintén szükséges a változó piaci igényeknek megfelelő technológiai fejlesztések elvégzése. A horgászigények kielégítése során egyre sürgetőbb a kiegészítő fajok termelésbiztonságának megteremtése. A belföldi kereslet hangsúlya ugyanis fokozatosan a horgászpiac irányába tolódik. Ennek fenntartása ugyanakkor biztonságot is jelenthet a tógazdálkodók számára.

A hazai akvakultúra termelés lényegi növelése szempontjából igazi kitörési pontot az intenzív akvakultúra fejlesztése jelenti. Az elmúlt években az intenzív akvakultúrában komoly kutatási eredmények születtek itthon az új halfajok bevezetése, a termelésbe vont halfajok genetikai potenciáljának kihasználása, a takarmányozás és immunológia, valamint a technológiai elemek fejlesztése területén. Ezek az eredmények jó alapot biztosítanak az ágazati innováció számára, az intenzív haltermelés növekedése érdekében.