Különböző hormonbejuttatási módszerek hatása afrikai harcsa indukált szaporítása során
MÜLLER Tamás1, NGUYEN Quyen1, GETACHEW Worku Alebachew1, BÓGÓ Bence1, HORVÁTH László1, CSORBAI Balázs1, SZABÓ Tamás1, GEBRETSADIK Askale Gebremichael2, URBÁNYI Béla1, KUCSKA Balázs2
1Szent István Egyetem, Természeti Erőforrások Megőrzése Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő, Páter Károly utca 1. muller.tamas[kukac]szie.hu
2Szent István Egyetem, Környezettudományi és Természetvédelmi Intézet, Kaposvár, Guba Sándor u. 40. kucska.balazs[kukac]szie.hu
Kivonat
Bevezetés
Amikor az indukált halszaporítás keretén belül hormonkezelési módszerekről beszélünk, akkor a gyakorlatban hormoninjektálást értünk alatta, ami elsősorban izom- (intramuszkuláris), vagy hasüregi (intraperitoneális) bejuttatás jelent leggyakrabban fiziológiás sóoldat segítségével. Kísérleti szinten már többféle más kezelést is kipróbáltak (Müller et al. 2020). Jelen kísérletben célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk, hogy egy adott hormonkészítmény milyen hatást gyakorol a termékenyülési értékekre, ha különböző invazív, vagy nem-invazív módszerekkel kezeljük az ikrásokat. Vivőanyagként fiziológiás sóoldatot (0,9% NaCl), halspermát, és tojásfehérjét használtunk.
Anyag és módszer
Afrikai harcsa (Clarias gariepinus) ikrásokat kezeltünk Ovopel-lel (GnRH‐a és metaklopramid, Interfish Kft ©; adag 1 pellet/ hormonvivőanyag / testtömeg kg) a következő beadási módszerekkel.
Első kísérlet:
- intramusculáris kezelés, fiziológiás sóoldat vivőanyag, hátúszó tővénél (IM)
- intraperitoneális kezelés, fiziológiás sóoldat vivőanyag, hasúszó tővénél (IP)
- katéteres petefészekmosás (Németh et al. 2012.) I., fiziológiás sóoldat vivőanyag (PM)
- katéteres petefészekmosás (Müller et al. 2018), II., sperma vivőanyag (PMs+h)
- katéteres petefészekmosás III., tojásfehérje vivőanyag (TF)
Második ellenőrző kísérlet:
- intramuscularis kezelés, fiziológiás sóoldat vivőanyag, hátúszó tővénél (IM)
- katéteres petefészekmosás II., sperma vivőanyag (PMs+h)
- intramuscularis kezelés, fiziológiás sóoldat vivőanyag, hátúszó tővénél +
katéteres sperma petefészek mosás (IM(h)+PM(s)).
Ahol nem spermát juttattunk a petefészek lebenybe ott hagyományos in vitro fertilizációval termékenyítettünk poolozott spermamintákkal. Mértük a termékenyítési arányokat 28°C-on 24h-val a termékenyítést követően (kelés kezdete).
Eredmények és következtetések
A spermainjektálás, valamint a sperma vivőanyagú kezelés termékenyülési értékei elmaradtak a többi csoportéhoz képest, amit egyfelől az Ovopelben található egyéb vivőanyag (szacharidok, aszkorbinsav stb.) depresszív hatásának a spermiumok életképességére, valamint a magas beérési hőmérséklet negatív hatásának tudjuk be.
Összefoglalás
Afrikai harcsa indukált szaporítás módszerénél vizsgáltuk, hogy a hormon bejuttatási módszerek milyen mértékben hatnak a termékenyülési értékekre. Fiziológiás sóoldat és tojásfehérje vivőanyagú kezelések között függetlenül az alkalmazott eljárástól (injektálás, petefészekmosás) nem volt szignifikáns hatása a termékenyülésre, míg a sperma vívőanyag és sperma inszeminált halak értékei statisztikailag igazolható módon elmaradtak a többi csoporttól.
Kulcsszavak: Clarias garepinius, petefészekmosás, tojásfehérje vivőanyag
Köszönetnyilvánítás
A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország Kormánya (GINOP-2.3.2-15-2016-00025), valamint a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (FEKUT2019: TUDFO/47138/2019-ITM) támogatta, a Szent István Egyetem vízzel kapcsolatos kutatások tématerületi programja keretében.
Irodalom
Müller T., Horváth L., Szabó T., Ittzés I., Bognár A., Faidt P., Ittzés Á., Urbányi B., Kucska B. 2018. Novel method for induced propagation of fish: sperm injection in oviducts and ovary / ovarian lavage with sperm. Aquaculture 482, 124-129
Müller T., Urbányi B., Horváth L. 2020. Áttekintés az indukált halszaporításban alkalmazott hormonbejuttatási módszerekről. Halászat 113 (2), 69-76.
Németh Á., Orbán K., Faidt P., Horváth Á., Müller T., Szathmári L., Urbányi B., Horváth L. 2012. Induction of ovulation in the pikeperch (Sander lucioperca L.) by ovarian lavage. J. Appl. Ichthyol. 28, 914-91.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.