Kecsegelárva (Acipenser ruthenus L.) megmaradásának és növekedésének vizsgálata eltérő telepítési sűrűségek függvényében
FAZEKAS Georgina*, KÁLDY Jenő, KOVÁCS Gyula, LJUBOBRATOVIC Uros
Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet – Szarvas, Anna-liget utca 35.
*fazekas.georgina[kukac]haki.naik.hu
Kivonat
Bevezetés
Napjainkban a természetvédelmi tevékenységek növekvő számban az ex situ megőrzés felé irányulnak. Ezen programok elsősorban mesterséges szaporításból származó egyedek visszatelepítésével igyekeznek erősíteni a természetes tokhalpopulációkat. Az akvakultúra rendszerek hatékonyságának maximalizálását a telepítési sűrűség növelésével lehet elérni, ugyanakkor a magas denzitás állatjóléti szempontból hátrányos lehet néhány halfaj esetében (Aidos et al. 2018). Wuertz és mtsai. (2006) kimutatták, hogy a magas telepítési sűrűség környezeti stresszor tokhalak esetében; Mohler és mtsai. (2000) pedig úgy találták, hogy az Atlanti tokhal (Acipenser oxyrinchus oxyrinchus) növekedését negatívan befolyásolta a magas telepítési sűrűség.
Jelen cikkben bemutatott kísérlet célja az eltérő telepítési sűrűség növekedésre és túlélésre gyakorolt hatásának vizsgálata kecsegelárva (Acipenser ruthenus L) esetében, a lárva kikelését követő 100 mg-os méretig, beleértve az első táplálkozás és tápraszoktatás kritikus időszakát.
Anyag és módszer
2020.04.06-án, intézeten belüli (NAIK HAKI) mesterséges kecsegeszaporításból származó kecsegelárvákon végeztünk kísérletet, melynek célja eltérő denzitásban telepített lárvák növekedésre és megmaradásra gyakorolt hatásának vizsgálata volt. A mesterséges szaporítás a HAKI recirkulációs üzemében zajlott. A kelést követő második napon (napok száma a kelés után = NKU) a lárvákat (10,08 mg ± 1,5; 9,53 mm ± 0,5) a recirkulációs üzem vályús rendszerű lárvanevelőjében helyeztük el, ahol ellenőrzött, stabil körülmények (18,1°C ± 0,4; 101,1 O2% ± 1,22) között neveltük őket. A vályúk bruttó térfogata 0,25 m3, alapterülete kb. 0,57 m2.
Négy különböző telepítési sűrűséget alkalmaztunk kétszeres ismétlésben, 8 db vályúban:
1. 5 db lárva/liter– A
2. 10 db lárva/liter – K1
3. 15 db lárva/liter – K2
4. 20 db lárva/liter – M
A szikzacskó felszívódását követően (8 NKU) frissen kelt Artemia salina-t kínáltunk a lárváknak, majd a 9 NKU fogva fagyasztott szúnyoglárvával is kiegészítettük a takarmányukat. A tápraszoktatás 10 napos időszaka alatt (14 -25 NKU) a lárváknak szúnyoglárvával kevert száraz tápot kínáltunk. A nevelés 25 NKU kezdve kizárólag táppal folytattuk a takarmányozást. A kísérlet időtartama a kikeléstől számítva 4 hét volt. A kísérlet végeztével az összes egyedszám leszámolásra került, továbbá minden kádból 31 db lárvát véletlenszerűen kiválasztva (28 NKU) egyedi testtömeget és teljes testhosszt mértünk.
Eredmények és értékelésük
Az egyetlen paraméter, amely esetében szignifikáns korrelációt találtunk a telepítési sűrűséggel a halak biomassza-növekedése (FBG) volt (r = 0,900, p = 0,002). Így a legmagasabb FBG érték az M csoportban volt megfigyelhető, amely szignifikánsan különbözött az A csoporttól (Duncan post-hoc test). A napi mortalitást vizsgálva a legnagyobb veszteség az exogén táplálkozásra történő átállás, illetve a kizárólag száraztáppal történő takarmányozás ideje alatt volt tapasztalható, azonban a kísérlet végére a mortalitás csökkenni látszott.
Összefoglalás
Az eredményeink tekintetében összegezhető, hogy a csoportátlagok az FBG paraméter kivételével nem tértek el egymástól szignifikánsan; sem a növekedésben, sem a megmaradásban nem mutatkozott szignifikáns különbség az eltérő sűrűségben telepített csoportok között. Esetünkben a nagyobb telepítési sűrűség nagyobb biomassza-növekedéssel járt a kísérlet végeztével. Következésképpen megállapítható, hogy nem értük el azt a telepítési sűrűséget, amely alkalmazása negatív hatással lett volna a lárvák növekedésére, megmaradására és a hozamra a beállított nevelési körülmények mellett. Hasonlóan a mi eredményeinkhez, Mohseni és mtsai. (2000) tanulmánya szerint az exogén táplálkozás kezdete előtt a telepítési sűrűség nem volt korlátozó tényező a mortalitás és növekedés szempontjából; azonban utána létfontosságú szerepet játszott a toklárvák növekedésében, mely eredmények egyeznek Oprea és Oprea tanulmányában leírt (2009), eltérő denzitásban telepített vicsege lárva (H. huso x A. ruthenus) esetében is, ahol különbség mutatkozott a növekedési és megmaradási értékekben a telepítési sűrűség függvényében, ellentétben a mi eredményeinkkel.
A kísérlet kimenetelét tekintve elmondható, hogy kecsege esetében a 20 lárva/liter telepítési sűrűség alkalmazása megfelelő a lárvanevelés korai időszakában.
Kulcsszavak: telepítési sűrűség, mortalitás, növekedés, kecsegelárva
Köszönetnyilvánítás
Köszönetet szeretnénk mondani a NAIK HAKI Akvakultúra Osztály és a Halbiológia Osztály munkatársainak a kísérletben való aktív részvételükért.
Irodalom
Aidos L., Vasconi M., Abbate F., Valente L.M.P., Lanfranchi M., Giancamillo A.D. 2018. Effect of stocking density on reared Siberian sturgeon (Acipenser baerii) larval growth, muscle development and fatty acids composition in recirculating aquaculture system. Aquaculture Research. 2018, 1–11.
Mohler J.W., King M.K., Farrel P.R. 2000. Growth and Survival of First-Feeding and Fingerling Atlantic Sturgeon under Culture Conditions. North American Journal of Aquaculture. 62, 174–183.
Mohseni M., Pourkazemi M., Amiri B.M., Kazemi R., Foshkhomi M.R.N., Kaladkova L.N. 2000. A Study ont he Effect of Stocking Density of Eggs and Larvae ont he Survival and Frequency of Morphological Deformities in Persian Sturgeon, Great Sturgeon and Stellate Sturgeon. Iranian Journal of Fisheries Sciences. 2(1), 75–90.
Oprea D., Oprea L. 2009. THE AFFECT OF DENSITY ON BESTER (H.HUSO × A. RUTHENUS) LARVAE REARED IN A SUPERINTENSIVE SYSTEM. Lucrări Ştiinţifice, Seria Zootehnie 52, 655–660.
Wuertz S., Lutz I., Gessner J., Loeschau P., Hogans B., Kirschbaum F., Kloas W. 2006. The influence of rearing density as environmental stressor on cortisol response of Shortnose sturgeon (Acipenser brevirostrum). Journal of Applied Ichthyology. 22(1), 269–273. https://doi.org/10.1111/j.1439-0426.2007.00966.x
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.