Az EM mikroszervezetek és a víz oxigéntartalma közötti összefüggések

KOZÁK Balázs

Halinnofish Kft. – Szigetszentmilós, Kavicsbánya tó 0 173/2 hrsz

Kivonat

Bevezetés

A gyakorlatban számtalan esetben, amikor az oxigén viszonyok alapján a halaknak el kellett volna hullaniuk, és nem lehetett kimutatni a molekuláris oxigén jelenlétét, felmerült, hogy más oxigén formák is részt vehetnek a légzésben. A kutató centrumokban azt állítják, hogy ez nem lehetséges, mert az atomos oxigén szabad gyök. Az szerintük károsítja a sejteket. Szerintem ez másképpen van. Minden szabad gyök ellen van a szervezteben egy antioxidáns, ami ezt a szabad gyököt semlegesíti. Ezért itt az a kérdés, hogy mekkora koncentrációja kell legyen egy szabadgyöknek, itt atomos oxigénnek, hogy az egyedek ne károsodjanak. A bebizonyításhoz azonban több alap kísérlet elvégzése volt szükséges. 1. A kataláz enzim bizonyítása a mikroszervezeteknél. 2. A kísérleti hal oxigénigényének meghatározása (a víz oxigéntelenítésének kidolgozása, az ilyen vízbe a hidrogénperoxid beadagolása). 3. A minimális atomos oxigén meghatározása (szabad gyök) amely mellett a hal életben marad.

Egy korábbi alap kísérletben megmértem a látható paramétereket, amelyeket iszaprobbantás után újra mértem. A nitrát oxidációjára több oxigén használódott el, mint amennyi a vízben oldva volt.

Anyag és módszer

A kísérletekhez EM BIO egy általam aktivizált formáját, a meszezéshez Baumit takarmánymeszet, az atomos oxigén kinyeréséhez 30%-os hidrogén peroxidot használtam (Gyártási szám: DX4715653). Az oxigén méréseket HQ40d Hach Lange műszerrel végeztem. Teszt halnak az akváriumi guppit használtam.

Eredmények és következtetések

Aktivizált mikroszervezetes oldathoz 30%-os H₂O₂ hozzáadásával különböző százalékos oldatokat készítettem a kataláz enzim kimutatásához. Az oldatok erősen pezsegtek, gáz fejlődött. Az oldatokba kutyatápot helyeztem. Erős pezsgést tapasztaltam. A továbbiakban Petri-csészékbe öntöttem az oldatokat, amelyek még 25 nap után is pezsegtek a táp bontása közben. A pezsgés egyértelműen gáz fejlődést mutatott, a parázsló hurkapálca meggyulladt.

A további kísérleteket csak azért mutatom be, hogy másoknak ne kelljen ezen az úton járniuk.

Első fázisban a vizet oxigénteleníteni szerettem volna, amihez nátrium-szulfátot használtam. Az oxigéntelenített vízhez H₂O₂-ot adagoltam. Amelynek eredményeit függvényben is ábrázoltam. A következőkben a kísérleteket kútvízzel, mikroszervezetes vízzel és aktivizált mikroszervezetes oldatban is elvégeztem. Előzetesen halas kísérleteket csináltam különböző mennyiségű 30%-os H₂O₂ oldatokban, amelyekből megállapítottam, hogy sok volt a H₂O₂ és a mikroszervezet is. Ez után egy boksás akváriumi vízbe mikroszervezet plusz nátriumszulfáttal kezelt vízbe helyeztem a halat. Megállapítottam a guppi letális oxigénszintjét mikroszervezetes vízben. Az előkísérletek után visszatértem a nagyüzemben már bevált módszerhez. A takarmánymész mennyiségét átszámoltam laboratóriumi mennyiségekre, mivel felmerült, hogy a halas kísérletek azért nem sikerülnek, mert nem használtam takarmány meszet. Így 0,4 mg/l takarmánymeszet, 0,7 ml/l mikroszervezetet és 0,4; 0,8 és 1,6 ml 30%-os H₂O₂-ot öntöttem hozzá. A magasabb oxigéntartalmú vízben az O₂ sem emelkedett 200 %-ig. Az oxigén folyamatosan csökkent (levegőztetés nem volt), a víz hőmérséklete viszont emelkedett. Egy üvegben pusztult el a hal 24 óra után 0,16 mg/l O₂ tartalomnál. A többi 0,53 mg/l O₂ és 1,14 mg/l O₂-nél túlélték az atomos oxigén hatását.

Önmagukban a hidrogénperoxidból, illetve a hidrogénperoxid és mikroszervezetek keverékéből a halak nem tudták felvenni az oxigént. Ezt a következők magyarázzák: nem volt elég lúgos a közeg. A lúgos közegben az alábbi folyamat megy végbe: kataláz + H₂O₂ --- kataláz (- H₂O₂)

Kataláz – H₂O₂ + H₂O₂ --- Kataláz + O₂ + 2H₂ O

Savas közegben viszont peroxidatív aktívitást mutat, ahol a szubsztrátok lehetnek alkoholok, fenolok, hangyasav, formaldehid stb. Ilyenkor a hal nem jut oxigénhez, mert az aktív felület savas. Ezért használok takarmány meszet.