A ponty parazita Thelohanellus nikolskii különböző megjelenési formái

BORZÁK Réka, CECH Gábor, MOLNÁR Kálmán, VARGA Ádám, SZÉKELY Csaba

Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest, Hungária krt. 21. borzak.reka[kukac]atk.hu

Kivonat

Bevezetés

A gazdasági károkat is okozó Thelohanellus nikolskii (Achmerov A. 1955) nyálkaspórás ponty parazitát a Közel-Keletről mutatták ki először 1955-ben. A parazita 1979-ben jelent meg Magyarországon, ahová feltehetőleg az amúri tőponty (Cyprinus carpio haematopterus) telepítésével került be (Jeney G. 1979). A fertőződés során jól látható ciszták alakulnak ki az ivadék pontyok farokúszóján. Idősebb halakon ez a kórkép kevéssé kifejezett. Moshu A. és Molnár K. (1997) azonban felveti a lehetőségét, hogy a többnyaras pontyok pikkelyén megfigyelhető nyálkaspórás eredetű cisztákat is ugyanez a T. nikolskii parazita okozza. Vizsgálataink során az uszony és pikkely fertőzöttségét hasonlítottuk össze molekuláris módszerekkel.

Anyag és módszer

Pikkely és uszony thelohanellózist mutató pontyokat gyűjtöttünk hazai halgazdaságokból és természetes vizekből. A cisztákat felnyitva mikroszkóp alatt kigyűjtöttük belőlük a spórákat, melyeket molekuláris és morfológiai vizsgálatoknak vetettünk alá. A morfológiai méréseket Olympus BH-2 sztereomikroszkóppal végeztük. A molekuláris vizsgálatok során DNS kivonást követően, nested PCR módszerrel határoztuk meg a spórák 18S rDNS szekvenciáját, melyeket összehasonlítottunk a nemzetközi adatbázisokban fellelhető egyéb nyálkaspórás paraziták szekvenciáival. Ezek segítségével elvégezhettük a spórák faj szintű azonosítását.

Eredmények és következtetések

A morfológiai vizsgálatok során az ivadékhalak uszonyáról származó ciszták spórái és az idősebb halak pikkelyén talált ciszták spóráinak alakja és mérete egymással megegyezett (1. ábra). Elhelyezkedésük ugyan eltérő szervben, de megegyező szövettípusban (kollagénrostos kötőszövet) található. A molekuláris eredmények alátámasztották a morfológiai egyezést, a két különböző lokációban fejlődő spórák 18S rDNS szekvenciái egymással megegyeznek (2. ábra), így ezek a nyálkaspórás paraziták azonos fajnak tekinthetőek.

1. ábra A T. nikolskii által képzett plazmódiumok (à, p) és spórák (à) a ponty úszóján (A, B) és pikkelyén (C, D)

2. ábra. A pontyok uszonyán és a pikkelyén előforduló Thelohanellus spórák molekuláris elemzése a 18S rDNS gén alapján. Az elemzés Maximum Likelihood algoritmus alapján történt, a K2+G+I modell szerint. Külcsoportnak a T. wuhanensis-t választottuk. A bootstrap értékeket az elágazásoknál feltüntettük. A méretarány az egy nukleotidra jutó szubsztitúciók becsült számát jelöli.

Összefoglalás

Jelen kutatásunk kapcsán bebizonyosodott, hogy az elsőnyaras ivadékhalak farokúszóján cisztákat képző, Thelohanellus nikolskii-ként ismert nyálkaspórás parazita és az idősebb halak pikkelyén késő tavasszal-kora nyáron gyakran megjelenő kemény, cisztaszerű képletekben fejlődő Thelohanellus faj azonosnak tekinthető.

Kulcsszavak: ponty, parazita, Thelohanellus nikolskii, farokúszó, pikkely

Köszönetnyilvánítás

A kutatást a GINOP 2.3.2 – 15 – 2016 – 00025 (Goodfish) és a ParaFishControl – Horizon 2020 pályázatokból finanszíroztuk.

Köszönjük továbbá a NÉBIH ÁDI segítségét a halminták biztosításában.

Irodalom

Achmerov A. 1955. Ways of the origin of Myxosporidia species of the genus Thelohanellus Kudo from Amur wild carp. Dokl. Akad. Nauk SSSR. 105, 1129-1132. (in Russian).

Jeney G. 1979. The Occurrence of Thelohanellus dogieli Achmerov, 1955 (Myxosporidia) on Carp (Cyprinus carpio) in Fish Ponds in Hungary. Parasit. Hung. 12, 19-21.

Moshu A., Molnár K., 1997. Thelohanellus (Myxozoa: Myxosporea) infection of the scales in the European wild carp Cyprinus carpio carpio. Dis. Aquat. Org. 28, 115-123.