A fekete sügér (Micropterus salmoides) potenciális szerepe a tógazdasági haltermelés intenzifikálásában

LJUBOBRATOVIC Uros*¹, NAGY Zoltán¹, NAGY Gábor², LÉVAI Ferenc², FAZEKAS Georgina¹

¹Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet – Szarvas, Anna-liget u. 35.
²Aranyponty Zrt. – Százhalombatta, Arany János u. 7.
*uros.ljubobratovic[kukac]haki.naik.hu

Kivonat

Bevezetés

A fekete sügér (Micropterus salmoides) globálisan a húsz legfontosabb édesvízi akvakultúrás halfaj közé tartozik a termelés volumene alapán, közel félmillió tonna éves termeléssel (FAO 2020). Kínában termelik a legnagyobb mennyiségben intenzív tavi körülmények között, kisebb tavakban, ketrecekben vagy tavi recirkulációs rendszerekben. A kedvező növekedés, alacsony tápanyagigény, kezelésekkel és vízigénnyel szembeni tűrőképesség a legígéretesebb sügéralakú édesvízi halfajjá teszi, globális termelése a jövőben meghaladja az 1 millió tonnát (Hussein és mtsai 2020). Az észak-amerikai sügéralakúak közül Magyarországon eddig a legnagyobb figyelmet a hibrid csíkos sügér kapta, ezért referenciaként (benchmark-ként) szolgál a vizsgált fajok termelési teljesítményének a leírására. A jelen tanulmány a fekete sügér különböző tavakhoz kapcsolódó rendszerekben történő termelés lehetőségének az előzetes eredményeit mutatja be.

Anyag és módszer

A vizsgálat céljából 2500 db fekete sügér (átlagos testtömeg: 2,5g) került beszerzésre a bajai Megafish Kft-től. Medencében, tavi vízzel történő egy hónapos nevelést követően a halak tavi recirkulációs rendszerbe kerültek áthelyezésre, ahol további 1 évig neveltük őket. Végül, a halak 2020. augusztus elején kihelyezésre kerültek egy 400 m²-es tóba. Az első növekedési szezon végén a halakat szétválogattuk és a második szezonban a legnagyobb egyedek harmada került értékelésre. A szezon során a halak növekedését minden második héten ellenőriztük. A tenyészidőszak során a növekedési mutatókat, a túlélési és takarmányértékesítési arányt értékeltük, ezenfelül összehasonlítottuk a hasonló körülmények között nevelt hibrid csíkos sügér termelési mutatóival.

Eredmények és következtetések

Az első tenyészidőszak végén a halak átlagos tömege 48,7 ± 22,4 g, a növekedési arány 3,3 %/nap, a megmaradási arány 50,5 %, míg a takarmányértékesítés (FCR) 0,75 g/g volt. Hasonló körülmények között a hibrid csíkos sügér 43,5 ± 11,4 g átlagos tömeget ért el, a növekedési arány 3,7 %/nap, a takarmányértékesítés 0,9 g/g, míg a megmaradás 59,4 % volt. A fekete sügér halálozási aránya 2 % alatt volt. A halak további hiánya a kannibalizmusnak tulajdonítható. A hibrid csíkos sügér esetében az elhullás fő oka bakteriális fertőzés volt, amely a szállítást követően egy héttel jelentkezett.

A teleltetést követően a fekete sügér 91,6 %-a, míg a hibrid csíkos sügér 84,1 %-a maradt életben. A második időszakban, szeptember elején az átlagos tömeg 279 g, a növekedési arány 0,9 %/nap, a takarmányértékesítés 1,2 g/g volt, míg a hibrid csíkos sügér esetében az átlagos tömeg 257 g, a növekedési arány 1,1 %/nap és a takarmányértékesítés pedig 1,5 g/g volt.

1. ábra A fekete sügér, illetve a hibrid csíkos sügér növekedés a második szezon során

A kezelésekkel szembeni tűrőképesség, a könnyű tápraszoktatás, a tavaszi és nyári kedvező növekedés, a harcsatápok alkalmazása mellett is alacsony takarmányértékesítés hozzájárulhat a fekete sügér tavi termelésének fejlesztéséhez. Az előzetes megfigyelések alapján a kisebb tavak jelenthetik a legjobb megoldást e halfaj neveléséhez, míg a legfontosabb ivadéknevelési kérdés az marad, hogy a tápraszoktatás megoldható-e a nevelőtavakban, vagy a tóvízzel ellátott medencékben. A kezdeti technológiai kutatásoknak a szaporodás és a nagy tömegű lárvanevelés kidolgozására kell irányulnia, míg a magyarországi termelés megvalósíthatóságának a szempontjából az értékesítés piac lehet a legkritikusabb.

Kulcsszavak: fekete sügér, intenzív tavi nevelés,

Köszönetnyilvánítás

Köszönetet mondunk a NAIK HAKI kísérleti tavain asszisztenciát nyújtó technikai munkatársaknak a kísérletek végrehajtásában tett munkájukért. Külön köszönetet mondunk
Dr. Kovács-B. Dánielnek, hogy megosztotta velünk tapasztalatait.

Irodalom

FAO 2020. Fishery and Aquaculture Statistics. Global aquaculture production 1950-2018 (FishstatJ). In: FAO Fisheries and Aquaculture Department [online]. Rome. Updated 2020. www.fao.org/fishery/statistics/software/fishstatj/en

Hussein G.H.G., Chen M., Qi P.P., Cui Q.K., Yu Y., Hu W.H., Tian Y., Fan Q.X., Ga, Z.X., Feng M.W., Shen, Z. G. 2020. Aquaculture industry development, annual price analysis and out-of-season spawning in largemouth bass Micropterus salmoides. Aquaculture, 519: 734901.