A BALATONI SUDÁR PONTY (CYPRINUS CARPIO CARPIO MORPHA ACCUMINATUS) KELTETŐHÁZI SZAPORÍTÁSA, VALAMINT INTENZÍV RECIRKULÁCIÓS RENDSZERBEN TÖRTÉNŐ LÁRVANEVELÉSE

VÁRKONYI Levente1, BOKOR Zoltán1, CSENKI-BAKOS Zsolt1, CSORBAI Balázs1, MOLNÁR József1, NAGY Borbála1, LÁNG Levente Zete1, IZSÁK Tibor1, BARTUCZ Tamás1, FEKETE Áron2, FODOR Ferenc2, SZÁRI Zsolt2, URBÁNYI Béla1, BERNÁTH Gergely1

1Szent István Egyetem, Természeti Erőforrások Megőrzése Intézet, Halgazdálkodási Tanszék; Gödöllő, Páter K. u. 1./ Agárd (Gárdony), Tópart u 5309/8 Hrsz. varkonyi.levente[kukac]szie.hu
2Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., Siófok, Horgony u. 1.

Kivonat

Bevezetés

A ponty (Cyprinus carpio) hazánk egyik legfontosabb és legnagyobb mennyiségben tenyésztett halfaja (FAO 2015). Az éves ponty előállítás közel 3,8 millió tonna, amely 5,7%-a a világ összes haltermelésének. Magyarország az európai pontytermelés harmadik helyén áll, az évi 23 ezer tonnás előállítással (MAHAL 2019). A balatoni sudár ponty (Cyprinus carpio carpio accuminatus) a tóvízgyűjtő rendszerében élő tájfajta, melynek tulajdonosa és fajtafenntartója a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (Udvari Zs. 2017). Az évről-évre egyre növekvő horgászlétszámnak köszönhetően a vízkezelő feladata a víztest természetes állományainak fenntartása és a fokozódó horgászturizmus kiszolgálása. A hazai akvakultúrában egyre nagyobb mértékben teret hódít az intenzív haltenyésztés. A zárt rendszereknek köszönhetően az ivadék előállítás nagyobb biztonságban valósítható meg köszönhetően az ellenőrzött körülményeknek. Szemben a tavi gazdasági viszonyokkal, a nevelés sokkal tervezhetőbb. A kutatásunk révén kontrollálhatóbbá válhat a tógazdaságok termelésének alapját jelentő ponty „vetőmag” (előnevelt hal) előállítása a balatoni sudár ponty esetében.


Anyag és módszer

A tejes és ikrás halakat a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. biztosította számunkra. Az egyedeket a Halgazdálkodási Tanszék intenzív recirkulációs rendszerének egyik 3 m3 kapacitású medencéjében óránként kétszeres vízcsere mellett készítettük fel. Az egyedeket kezelés előtt minden esetben 2-fenoxi-etanollal (99%, 0,30 ml/l) bódítottuk (Kaise H. and Vine N. 1998, Velíšek J. and Svobodová Z. 2004). Az érett anyahalakat a ponty hagyományos keltetőházi szaporítási eljárásával megegyező módon kezeltük, mind a hormonális indukció, mind pedig a termékenyítési eljárás során (Horváth et al. 1992, Horváth et al. 2018). Az ikratételek inkubációja, majd a keltetés folyamata is zárt recirkulációs rendszerben történt. A kikelt lárvákat egy egyenként 10 liter űrtérfogatú 30 kádas lárvanevelőbe helyeztük. A nevelőegység fizikai, biológiai és UV szűréssel ellátott teljesen automatizált, PLC (programozható logikai vezérlő) vezérléses rack rendszer. A haltartó medencénkbe literenként 50 egyedet helyeztünk ki. Kelést követő harmadik napon a lárvák (a szikzacskó felszívódása után) megkezdték önálló táplálkozásukat. A halak etetése napi négy alkalommal ad libitum mennyiségben frissen kelt sórák (Artemia salina) lárvával történt (Żarski et al. 2011). Medencénként 10-10 random kiválasztott egyed teljes testhosszát és testtömegét rögzítettük közvetlen a kelés pillanatában, majd a szikzacskó felszívódása után, illetve a táplálkozó lárvaszakasz megkezdését követő hetedik napon. A morfológiai vizsgálatok során szintén minden nevelő egységből 10-10 egyedet számoltunk le a testparaméterek felvételezésének időpontjával megegyezően. A lárvákat 400 µl/l koncentrációjú (99%-os) 2-fenoxi-etanol oldatban bódítottuk, és egy Leica M205 FA típusú sztereómikroszkóphoz csatlakoztatott Leica DFC 425C kamera (Bright Field 15x-30x) segítségével felvételt készítettünk róluk. Az egyedeken a normális fejlődéstől eltérő rendellenességeket (görbült test, torz farokfejlődés, szem deformitás, szikdeformáció, kraniofaciális deformitás, ödéma, szomita rendellenesség) vizsgáltuk.


Eredmények és következtetések

Az eredmények azt mutatták, hogy a kelést követően a lárvák teljes testhossza 4,4±1 mm, míg a testtömegük 1,0±0,3 mg volt. A szikzacskó felszívódása után az átlagos testhossz 5,5±0,5 mm-re, míg az átlagos testtömeg 1,5±0,1 mg-ra növekedett. A vizsgálat végső mérésénél a lemért egyedeknél magas, 10,5±0,7 mm-es és 12,1±1,7 mg-os értékeket rögzítettünk. Az intenzív lárvanevelés során a zárt recirkulációs rendszernek köszönhetően 94±2 %-os megmaradást tapasztaltunk. A lárvák alaktani vizsgálata során számottevő morfológiai elváltozást nem tapasztaltunk.


Összefoglalás

Kutatásunk során a balatoni sudár ponty zárt, recirkulációs rendszerben történő szaporítását, illetve lárvanevelését optimalizáltuk. Az intenzív körülmények között előnevelt egyedek nagyobb biztonsággal helyezhetők ki tógazdasági nevelésre. Az zárt rendszerben történő nevelés révén az ivadékok aktív táplálékkeresése nagyobb hatékonyságú. Méretüknek köszönhetően ellenállóbbak a tavi környezetben előforduló különféle ragadozó szervezetekkel szemben. A kísérletek tapasztalatai segíthetik a balatoni sudár ponty természetes állományának megőrzését és annak fenntartását. A lárvanevelési eljárás fejlesztése hozzájárulhat az évről évre növekvő horgász kereslet teljes mértékű kiszolgálásához.


Kulcsszavak: Balaton, sudár ponty szaporítás, intenzív lárva nevelés, testparaméter


Köszönetnyilvánítás

Kutatásunk a GINOP-2.3.2-15-2016-00004 „A balatoni horgászati célú halgazdálkodás fenntarthatóvá tételének megalapozása a halfauna rekonstrukciója és a táplálékbázis hasznosulásának vizsgálatával alap- és alkalmazott kutatási módszerekkel” című, és az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-4-I kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a támogatásával valósultak meg. A publikáció elkészítését a EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.


Irodalom

FAO 2015. Fisheries Global Information System (FAO-FIGIS) – Web site IN: FAO Fisheries and Aquaculture Department Rome (online) elérhető: http://www.fao.org/fishery/figis/en

Horvàth L., Tamàs G., Seagrave C. 1992. Carp and pond fish culture: including Chinese herbivorous species, pike, tench, zander, wels catfish and goldfish. London UK, Fishing news books. 158. o.

Horváth L. 2018. A ponty szaporodásbiologiája és szaporítása. Csorbai B. és Urbányi B. (2018): A ponty (Cyprinus carpio L.) biológiája és tenyésztése. Szent István Egyetem Kiadó, Gödöllő, 35-65p.

Kaise H., Vine N. 1998.The effect of 2-phenoxyethanol and transport packing density on the post-transport survival rate and metabolic activity in the goldfish, Carassius auratus. Aquarium Science and Conservation 2, 1-7.

MAHAL. 2019. Jelentés a Szervezet működésének 2018. évi eredményeiről. MAHAl, Budapest, 1-48.

Udvari Zs. 2017. Magyarországon elismert pontyfajták, Földművelésügyi Minisztérium, Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály, Iktatószám: HHgF/268/2017.

Velíšek J., Svobodová Z. 2004. Anaesthesia of Common Carp (Cyprinus carpio L.) with 2-phenoxyethanol: Acute Toxicity and Effects on Biochemical Blood Profile. Acta Vet. Brno 2004, 73, 247-252.

Żarski D., Targońska K., Krejszeff S., Kwiatkowski M., Kupren K., Kucharczyk D. 2011. Influence of stocking density and type of feed on the rearing of crucian carp, Carassius carassius (L.), larvae under controlled conditions. In: Aquaculture International, 19, 1105-1117.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.