Tengeri süllő (Dicentrarchus labrax) szaporítási kísérletek Törökországban
Türker Bodur1, Tamás Szabó2, Hüseyin Sevgili3, İsa Aydın3, Adem Kurtoğlu3, Burak Evren İnanan4, Mahir Kanyılmaz3, Salih Kocakaya3, Kaya Gökçek5, Béla Urbányi2, Tamás Müller2
1Akdeniz University, Antalya, Turkey
2Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra- és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
3Mediterranean Fisheries Research Production and Training Insitute, Beymelek Unit, Demre, Antalya, Turkey
4Aksaray University, Eskil Vocational School, Department of Veterinary Science, Aksaray, Turkey
5Mustafa Kemal University, Faculty of Agriculture, Department of Animal Science, Hatay, Turkey
Kivonat
Bevezetés
Az európai tengeri süllő volt az első tengeri, nem a lazacfélék családjába tartozó halfaj, amelyet Európában gazdasági céllal termeltek. Jelenleg a legjelentősebb gazdasági haszonhal a mediterrán térségben. Éves termelése 164 ezer tonnára tehető, melyből Törökország részesedése ~40% (Globefish, 2017). Szaporításuk alapja ívatáson alapul, ahol az anyahalak felkészítését kizárólag környezeti tényezők befolyásolásával (vízhőmérséklet, fényszakosság mesterséges szabályozása) végzik. Az ívás vagy spontán módon következik be, vagy hormonkezeléssel segítik elő. A lebegő termékenyített ikraszemek begyűjtését az ívató medence elfolyóvízére telepített különböző irkafogó berendezésekkel oldják meg. Mivel az ívató medencében az ikrások több tejessel is összeívhatnak így irányított keresztezés (szűkebb értelemben vett tenyésztés) ezidáig korlátozott mértékben valósulhatott meg.
Anyag és módszer
Egy török-magyar kutatói együttműködés keretén belül lehetőségünk nyílt a Mediterrán Halászati Kutató, Termelő és Továbbképző Intézet telepén (Demre, Antalya) ívás előtt álló tengeri süllő állományokban szaporítási kísérleteket végezni. Két kísérleti ciklusban összesen 20 ikrással (testtömeg: 2106-9437g) dolgoztunk. A főkísérletben 4 ikrást hagyományos felkészítést követően hormonindukcióval ([des-Gly10, D-Ala6]-LH-RH; oocyta átmérő 600-700 µm esetén 15 µg LH-RH/kg, oocyta átmérő> 700 µm esetén10 µg LH-RH /kg), míg újabb 4 ikrásnak azonos hormonkezelést követően katéteren keresztül spermát is juttattunk fel mindkét oldali petefészeklebenybe (2 ml/ testtömeg kg, Müller et al., 2018 alapján). A két csoport halait két 4 m3-es kádba telepítettük, melyek azonos recirkulációs körre voltak kötve. A halak beérését elősegítendő, mindkét csoportba 2-2 tejest telepítettünk még. Az ovulációt észlelve (lebegő ikraszemek az ívató kádban + ikra kollektorban), a sperma injektált halakat kiemeltünk és bódítást követően megfejtük, majd az alapadatok felvételét követően az ikratételeket tengervízzel rögtön aktiváltunk/termékenyítettünk.
Eredmények és következtetések
Főbb megfigyeléseink: (a) sikerült ikrafejést követően száraz termékenyítési eljárással (in vitro fertilizáció) szaporítanunk tengeri süllőket, (b) sikerült sperma injektálás módszerével ivadékot nyerni (termékenyülési % gerinchúros állapotban 8-56%), (c) a spermiumok a termékenyítőképességüket a petefészekben 40 óráig megtartják, (d) szemben a ponty és afrikai harcsa fajokkal a sperma szeminális folyadék nem szívódik fel a petefészeküregből.
1. ábra: a: katéteres spermainjektálás, b: ikra és sperma együttes fejése
Összefoglalás
Szaporítási kísérleteket végeztünk tengeri süllő fajban a keltetőházi indukált - és a spermainjektálás módszer felhasználásával. Az új szaporítási módszert még tökéletesíteni szükséges a fajban, azonban sikeres alkalmazása lehetőséget biztosít a tengeri süllő tenyésztés megindítására (irányított termékenyítés, mélyhűtött sperma felhasználása ívatásos módszer esetében (Müller et al., 2019) stb.).
Kulcsszavak: indukált ívatás, LH-RH, in vitro fertilizáció, spermainjektálás
Köszönetnyilvánítás
A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Emberei Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (1783-3/2018/FEKUTSTRAT) támogatta, a Szent István Egyetem vízzel kapcsolatos kutatások tématerületi programja keretében.
Irodalom
Globefish Highlights 2017. Quarterly issue. Seabass and seabream pp. 37-40. FAO. www.fao.org/in-action/globefish
Müller T; Horváth L; Szabó T; Ittzés I; Bognár A; Faidt P; Ittzés Á; Urbányi B; Kucska B. 2018. Novel method for induced propagation of fish: sperm injection in oviducts and ovary / ovarian lavage with sperm. Aquaculture 482:124-129
Müller T; Szabó T; Kollár T; Csorbai B; Marinovic Z; Horváth L; Kucska B; Bodnár Á; Urbányi B; Horváth Á. 2019. Artificial insemination of African catfish (Clarias gariepinus) using cryopreserved sperm. Theriogenology 123, 145-150.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.