MÉLYHŰTÖTT SPERMÁBÓL SZÁRMAZÓ CSUKALÁRVÁK (ESOX LUCIUS) VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ NÖVEKEDÉSI PARAMÉTEREK ALAPJÁN

Molnár József¹, Várkonyi Levente¹, Solymosi Enikő², Birkó-Sulyok Zita Katalin¹, Izsák Tibor¹, Láng Levente Zete¹, Csenki-Bakos Zsolt¹, Urbányi Béla¹, Bernáth Gergely¹, Bokor Zoltán¹

¹Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra- és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
²Szegedfish Kft., Szeged

Kivonat

Bevezetés

A csuka mesterséges szaporítása során a sperma kinyerése általánosan a here kioperálásával történik, amely minden évben a tejesek leölésével jár. A spermaminőség ellenőrzése termékenyítés előtt nem általános módszer. A hozzáférhető tejes egyedek száma, valamint a megfelelő minőségű és mennyiségű sperma kinyerése kulcsfontosságú a termékenyítés folyamán. Munkánkban célul tűztük ki a nagymennyiségű csukasperma mélyhűtési módszerének tesztelését keltetőházi szaporítás során.

Anyag és módszer

Kísérleteinkben a friss és mélyhűtött spermából származó kikelt csuka lárvák fejlődésének ütemét és megmaradását hasonlítottuk össze rövidtávon. Kutatásunkat a Szegedfish Kft. keltetőházában, 5 tejes (átlagos testtömeg: 1365 g) és 5 ikrás (átlagos testtömege: 6340 g) felhasználásával végeztük el. A mélyhűtés és termékenyítés előtt minden esetben ellenőriztük a minták minőségét számítógépes spermavizsgáló rendszerrel (CASA). A sperma fagyasztását az általunk kidolgozott hígítóval végeztük (150 mM glükóz, 75 mM NaCl, 30 mM KCl, 1 mM Na₂HPO₄ * 12 H₂O, 1 mM MgCl₂ * 6H₂O, 1 mM CaCl₂ * 2H₂O, 20 mM Tris, és 0,5% BSA, pH 8 (Bernáth et al. 2017)) 10% metanol, mint sejten belüli védőanyag hozzáadásával. Kísérletünkben üzemi körülmények között hajtottunk végre csukaszaporítást friss és három különböző mélyhűtési technikával fagyasztott (10 ml-es kriocső és 5 ml-es műszalma programozható fagyasztó berendezésben (CRF, controlled-rate freezer), 5 ml-es műszalma polisztirol dobozban (p. doboz)) sperma felhasználásával. A négy csoportból 5-5 db, egyenként 250 g-os ikratételt termékenyítettünk meg, melyeket Zuger-üvegekbe helyeztünk. A kikelt lárvákat termékenyítési csoportonként különválasztva 2-2 ismétlésben helyeztük ki 1000 db lárva/lárvatartó egység mennyiségben, ahol minden technikai beavatkozás, etetés azonos módon történt. Meghatározásra került kísérleti egységenként 50-50 db lárva testhossza (mm) és száraz testtömege (mg) három különböző lárvafejlődési stádiumban: közvetlen kelés után, a nem táplálkozó lárvaszakasz végén, és 5 napos táplálkozó lárvaszakaszban (összesen 10 napos időtartam). A lárvák tartása átfolyó vizes rendszerben történt.

Eredmények

Szignifikánsan alacsonyabb testtömeget rögzítettünk a kontroll csoportban a kikelt (8,11±1,26 mg) és a táplálkozó lárva (16,48±2,04 mg) stádiumban, mint a p. doboz (5 ml, kikelt lárva: 8,45±0,89 mg, táplálkozó lárva: 17,38±2,25 mg) és a kriocső (kikelt lárva: 8,39±1,49 mg, táplálkozó lárva: 17,28±1,95 mg) esetében. Szignifikánsan magasabb volt továbbá a testtömeg a CRF (5 ml) csoport esetében a táplálkozó lárva stádiumban (17,58±2,18 mg), mint a kontroll csoportban. Szignifikánsan alacsonyabb testtömeget mértünk a kikelt lárva stádiumban a CRF (5 ml, 7,87±0,85 mg) módszer alkalmazása mellett, mint a p. doboz (5 ml) és a kriocső esetében. Az átlagos testhossz vizsgálata során a kikelt és táplálkozó lárva stádiumban szignifikánsan alacsonyabb értékeket figyeltünk meg a kontroll esetében (kikelt lárva: 8,22±0,86 mm, táplálkozó lárva: 14,52±0,82 mm), mint a mélyhűtött csoportokban (p. doboz 5 ml-kikelt lárva: 8,37±0,68 mm, táplálkozó lárva: 14,83±0,88 mm, CRF 5 ml-kikelt lárva: 8,49±0,67 mm, táplálkozó lárva: 14,71±0,69 mm, kriocső-kikelt lárva: 8,54±0,66 mm, táplálkozó lárva: 14,86±0,79 mm). A p. doboz (5 ml) alkalmazása esetén szignifikánsan alacsonyabb testhosszt rögzítettünk a kikelt lárva stádiumban, mint a CRF (5 ml) és a kriocső felhasználásával. A 10 napos kísérletsorozat végén a lárvamegmaradás értékében nem tapasztaltunk szignifikáns eltérést a mélyhűtött (p. doboz 5 ml: 80%, CRF 5 ml: 74%, kriocső: 74%) és a kontroll (69%) csoportok között.

Összefoglalás

Sikeres csukaszaporítást hajtottunk végre nagymennyiségű, mélyhűtésből származó csuka spermával. Rövidtávú lárvanevelés során meghatároztuk a friss és mélyhűtésből származó lárvák fejlődési ütemét és megmaradását. Eredményeink alapján elmondható, hogy a spermamélyhűtés módszere negatívan nem befolyásolta kikelt lárvák megmaradását és fejlődését a vizsgált periódusban.

Kulcsszavak: csuka, spermamélyhűtés, halszaporítás, lárvanevelés

Köszönetnyilvánítás

A munkát a GINOP-2.1.1-15-2015-00645 és a Halászati Operatív Program III. tengelye, valamint Bernáth Gergely Bolyai János Kutatási (BO/00508/18/4) Ösztöndíja és Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-18-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programja támogatta. A publikációt az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Irodalom

Bernáth G., Várkonyi L., Szanati E., Molnár J., Kajtár A., Solymosi E., Urbányi B., Bokor Z.: Practical improvement of pike (Esox lucius) sperm cryopreservation. Aquaculture Europe, Dubrovnik, Croatia, 17-20 in October, 2017.