Lehetnek-e boldogok a halfogyasztók? – avagy a HappyFish projekt előzetes eredményei

Urbányi Béla¹, Kriszt Balázs¹, Szoboszlay Sándor¹, Háhn Judit¹, Friedrich László², Jónás Gábor², Bernáth Gergely¹, Csenki-Bakos Zsolt¹, Czimmerer Zsolt¹, Palotás Péter³, Rákóczi Katalin⁴, Nyirő-Fekete Brigitta⁵, Bordós Gábor⁵, Zanathy László⁵, Micsinai Adrienn⁵

¹Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar
²Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar
³The Fishmarket Kft.
⁴Innoprofit Kft.
⁵Wessling Hungary Kft.

Kivonat

Bevezetés

Az “Új kockázatkezelési modellrendszer fejlesztése a víz- és élelmiszer-biztonság növelése érdekében a haltermékvonalon” elnevezésű, röviden csak HappyFish-nek hívott, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott projekt legfőbb célja, hogy megértse és meghatározza a minőségi halhús kritériumait és a további jogi szabályozáshoz határértékeket javasoljon. Ez utóbbiak ugyanis a haltermékek, elsősorban az édesvízi haltermékek esetében sajnos hiányosak. Hagyományosan hazánkban a tógazdasági haltenyésztés földmedrű tavakban folyik. A tenyésztő minimális információval rendelkezik a tótalaj (iszap, üledék, termőtalaj) minőségéről és annak komplexitásáról, valamint a termelőközeg, a víz minőségi jellemzőiről. A megtermelt hal jelentős hányada (közel 85%-a) ponty, melynek húsminősége (állaga, íze) nagymértékben a termelési technológiától, a tómeder és a vízminőség milyenségétől függ.

Anyag és módszer

Általánosan elfogadott tény, hogy a hal, mint élelmiszer egészséges, azonban napjainkig nem volt olyan átfogó elemzés, mely a tómeder-vízminőség-halhús relációban vizsgálta volna meg a termelés technológiai elemeinek hatását a fogyasztó elé kerülő haltermékek vonatkozásában. A HappyFish projekt lehetőséget nyújt ezen összefüggések feltárására, a termelés során érintett közegeket terhelő szerves (pl. peszticidek, gyógyszermaradványok) és szervetlen (pl. As, Se, I) anyagok megismerésére, kockázataik kivédésére. A pályázat eredményeként halhús feldolgozási technológiájának (vágás, csomagolás) optimalizálásával, a késztermék tanúsításával (védjegy) olyan modellrendszer jönne létre, mely egyértelműen jelezi az áru élelmiszerbiztonsági követelményeknek való magas szintű megfelelését és kiváló beltartalmi értékét a fogyasztók felé.

Eredmények

A projekt a félidejénél tart, eddig az alábbi főbb megállapítások fogalmazhatók meg:

• Több, mint 400 peszticid és 100 gyógyszermaradvány vizsgálata történt meg halastavak vizében, üledékében és a halak húsában,
• A halastavak vizében és üledékében leggyakrabban és legnagyobb mennyiségben előforduló növényvédő szer a glifozát, de az üledékek esetében – ahol van vonatkozó jogszabály – koncentrációja mindenhol a határérték alatt maradt,
• Szinte minden halmintában és még vizekben is kimutatható a DDT nyoma: a fél évszázada betiltott rovarölő szer bomlástermékei (DDD, DDE) sajnos még mindig jelen vannak az ökoszisztémában,
• A tavak vizében és a halhúsban a kimutatási határ közelében talált növényvédő szerek és gyógyszermaradványok többségére egyelőre nincs elfogadott határérték,
• A halastavak esetében alkalmazott ellenőrzött körülmények és technológiák – köztük az iszapeltávolítás - hozzájárulhatnak a tavak öntisztuló képességének fenntartásához és ahhoz, hogy a gyógyszermaradványok és peszticidek ne jelentsenek veszélyforrást az ökoszisztémára és az emberi egészségre.

Összefoglalás

A projekt eddigi eredményei alátámasztják az a termelői és fogyasztói várakozást, hogy a halhús egészséges és biztonságos termék. A vizsgálatok a továbbiakban még szélesebb spektrumban, még mélyebb analízisekkel, a modern (high-tech) technikák alkalmazásával kívánja a kérdéskört elemezni.

Kulcsszavak: halhús, élelmiszerbiztonság, vízminőség, tómeder, szerves anyagok, szervetlen anyagok

Köszönetnyilvánítás

Munkánkat a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program (NVKP_16-1-2016-0023, HappyFish) projekt támogatta. A prezentáció elkészítését a EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Az előadás anyaga PDF formátumban