KÜLSŐ MEGTERMÉKENYÍTÉSŰ ZEBRADÁNIÓ (DANIO RERIO) ÍVATÁSA TEJES JELENLÉTE NÉLKÜL
Gazsi Gyöngyi1, Berta Izabella1, Ivánovics Bence1, Luca Ruffilli2, Szabó Tamás1, Urbányi Béla1, Horváth László1, Müller Tamás1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra- és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Bologna University, Department of Veterinary Medical Sciences, Italy
Kivonat
Bevezetés
Egy új halszaporítási módszert fejlesztettünk ki, melynek alapja, hogy a spermium sejtek biológiai aktivitásukat megtartva hosszabb ideig „tárolhatóak” petefészekben indukált szaporítás (szaporodás) előtt. Íváskor (ovulációkor) a gaméták együtt ürülnek, és vízaktivációkor bekövetkezik az ivarsejt egyesülés, termékenyülés. Ponty és afrikai harcsa fajokban megfigyeltük, hogy szaporítás előtt az ikrások petefészek lebenyébe feljutatott sperma termékenyítette a spontán elszórt ikratételeket (Müller et al., 2018 a,b). Nyitva maradt a kérdés, hogy alkalmi esetek voltak ezek, vagy ellenőrzött körülmények között reprodukálható sikeres ívás (spontán elszórt termékenyült ikratételek) tejes jelenléte nélkül.
Anyag és módszer
A zebradánió három változatával dolgoztunk; egy vad- (AB), és két transzgenikus vonallal (Tg(shha:GFP), Tg(mpx:GFP)), az utódok pontos származásellenőrzése miatt. Az ikrásokat minden kezelésben kis és nagy egyedszámú csoportokba rendeztük. A halakat vagy egyáltalán nem kezeltük (negatív kontroll), NaCl oldatot- (pozitív kontroll) vagy a sóoldattal megegyező mennyiségű spermamintákat juttattunk fel a petefészeklebenyekbe a fotoperiódus kezdete előtt 1,5-2 órával. Minden csoportot két módszerrel ívattuk; ikrások elválasztva egy átlátszó fallal a tejesektől (van vizuális inger, illetve feromonhatás), illetve ívatás tejesek jelenléte nélkül. Továbbá egy csoportot hagyományos módszerrel szaporítottunk (1. táblázat).
Eredmények és következtetések
Főbb megfigyeléseinket az alábbiakban foglaljuk össze; negatív kontroll csoport tagjait nem lehetett ikrázásra késztetni, míg a manipulált csoport (pozitív kontroll) néhány egyede néhány spontán elszórt ikraszemet adott. A spermamintákkal kezelt csoportok között nem volt statisztikailag (p<0,05) igazolható különbség (válaszfallal elkülönített tejesek vagy tejes jelenléte nélküli ikrások), azonban ikratermelésük és az ikrák termékenyülő képességében elmaradtak a hagyományos, tradicionális módszerrel szaporított társaikéhoz képest.
Ívatásos szaporítás |
||||
Csoportok |
Ikrások kezelése szaporítás előtt |
Ikrások tejesekkel együtt |
Tejesek válaszfallal elkülönítve az ikrásoktól (vizuális inger és feromon hatás) |
Ikrások tejesek nélkül |
Hagyományos szaporítás |
Ø |
× (n=23♀) |
|
|
Negatív kontroll 1/a |
Ø |
|
× (n=73♀) |
|
Negatív kontroll 1/b |
|
|
× (n=73♀) |
|
Pozitív kontroll 1/a |
NaCl oldat felinjektálva a petefészek-lebenybe |
|
× (n=73♀) |
|
Pozitív kontroll 1/b |
|
|
× (n=73♀) |
|
Sperma injektált 1. |
Sperma felinjektálva a petefészek-lebenybe |
|
× (n=73♀) |
|
Sperma injektált 2 |
|
|
× (n=73♀) |
Összefoglalás
Zebradánió, mint külső megtermékenyítésű hal, ívás sikerességét vizsgáltuk nászban résztvevő tejes közvetlen jelenléte nélkül. Kétféle beállítás során (tejes jelenléte nélkül és tejesek egy válaszfallal el lettek különítve az ikrásoktól) többféle kezelés hatását vetettük össze egymással. Nem figyeltünk meg spontán ikraszórást kezeletlen halaknál. Kevés és terméketlen ikrát szórtak el azok a halak, melyek petefészek lebenyébe sóoldatot juttatunk fel. A hagyományos módon szaporított halakhoz képest a petefészekbe injektált spermával kezelt halak hozzávetőlegesen fele annyi ikrát szórtak el, és termékenyítési értékben is elmaradtak. Azok az ikrások, amelyek láthatták a tejeseket egy válaszfalon keresztül, az ívási sikerességük (termelt ikraszám és termékenyülési százalékot tekintve) nem különbözött a tejesek nélkül spontán ikraszórt társaikéhoz képest.
Kulcsszavak: ívás, indukált ívatás, spontán ikraszórás
Köszönetnyilvánítás
A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Emberei Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (1783-3/2018/FEKUTSTRAT) támogatta, a Szent István Egyetem vízzel kapcsolatos kutatások tématerületi programja keretében.
Irodalom
Müller T., Horváth L., Szabó T., Ittzés I., Bognár A., Faidt P., Ittzés Á., Urbányi B., Kucska B. 2018. Novel method for induced propagation of fish: sperm injection in oviducts and ovary / ovarian lavage with sperm. Aquaculture 482:124-129
Müller T., Szabó T., Kollár T., Csorbai B., Marinovic Z., Horváth L., Kucska B., Bodnár Á., Urbányi B., Horváth Á. 2019. Artificial insemination of African catfish (Clarias gariepinus) using cryopreserved sperm. Theriogenology 123, 145-150.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.