A BIHARUGRAI-HALASTAVAK ÖKOSZISZTÉMA-SZOLGÁLTATÁSAINAK FORRÁSTÉRKÉPEZÉSE

Palásti Péter, Kerepeczki Éva

NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas, Anna-liget 35., E-mail: palasti.peter[kukac]haki.naik.hu

Kivonat

Bevezetés

Az ökoszisztéma-szolgáltatások mindazok a kézzel fogható és nem fogható javak, melyek a természetes és az ember által kialakított ökoszisztémák működése során keletkeznek, és amelyek hozzájárulnak az emberi jól-lét fenntartásához (Kelemen E. 2013). Az ökoszisztéma-szolgáltatásoknak rengeteg formája létezik és idáig számos élőhelytípus esetében került sor vizsgálatukra, ennek ellenére a halastavak felmérései máig hiányt szenvednek. Azonban a globális felmelegedés, illetve a folyószabályozások hatásainak következtében degradálódó természetes vizes élőhelyek a halastavakat, mint természetközeli menedékhelyeket egyre nagyobb szerephez juttatják. Mivel a hosszú távú, fenntartható használat egyik alapfeltétele az adott ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatások ismerete, ezért kutatásunk során egy hazai halastórendszer, a Biharugrai-halastavak ökoszisztéma-szolgáltatásainak feltárását, azok több szempont szerinti értékelését, illetve az utóbbiakhoz szükséges módszercsalád összeállítását tűztük ki célul, melyben az egyes szolgáltatások forrásainak térképezése egy különösen fontos lépésnek minősült.


Anyag és módszer

A Biharugrai-halastavak által biztosított ökoszisztéma-szolgáltatások összegyűjtéséhez 12 helyi szakértővel, ún. „kulcsinformátorral” végeztünk strukturált interjúkat. A kulcsinformátorok kiválasztásakor ügyeltünk arra, hogy valamennyi érdekelt csoport képviselve legyen kutatásunkban. Az interjúk során egy általunk kialakított, kombinált lekérdezési technikát alkalmaztunk: a felkeresett kulcsinformátorokat arra kértük, hogy tapasztalataik alapján – egy rövid, témánkat és az ökoszisztéma-szolgáltatások fogalmát tisztázó egyeztetést követően – először próbálják meg önmaguktól bemutatni a Biharugrai halastórendszer által nyújtott szolgáltatásokat, majd ezt követően egy korábbi, a halastavak potenciális szolgáltatásainak gyűjtésével foglalkozó kutatás (Kerepeczki É. et al. 2011) listájából válogassák ki azokat a tételeket is, melyeket eddig még nem említettek, de tudomásuk szerint a Biharugrai tavak szintén nyújtanak. Utóbbi esetben a megkérdezetteknek indokolniuk is kellett választásaikat. Minden, a kulcsinformátorok által említett vagy indokkal kiemelt szolgáltatást a szolgáltatások végső listájához adtunk.

A szolgáltatások listába foglalását követően megkezdtük azok forrásainak feltárását, jellemzését és térképi megjelenítését is. Utóbbi forrásoknak két fő formáját tudjuk megkülönböztetni: potenciális források: azok az élőhelyek, területek, melyek tulajdonságaikból adódóan képesek lehetnek bizonyos szolgáltatások nyújtására, és a tényleges források: azok az élőhelyek, területek, ahol az ökoszisztéma-szolgáltatások tényleges használata zajlik.

A potenciális források térképezéséhez az ún. mátrix alapú modellt alkalmaztuk, melyhez első lépésben elvégeztük a Biharugrai-halastavak élőhelytérképezését és meghatároztuk az ott előforduló élőhelyek 7 fő típusát (töltések; csatornák; iparterületek; időszakos állóvizek; ültetett, nem invazív fás állományok; nádas területek; invazív fás állományok). Ezt követően a korábban már említett helyi szakértők meghívásával egy fókuszcsoport megbeszélést tartottunk, ahol arra kértük a megjelenteket, hogy tapasztalataik felhasználásával egy 0-5-ig terjedő skálán jellemezzék az egyes élőhelytípusok potenciális szolgáltatás nyújtó képességeit azok tulajdonságai alapján (0: nem képes az adott szolgáltatást nyújtani, 5: jelentős képesség az adott szolgáltatás nyújtására). Az itt kapott eredményeket ezt követően térképen is megjelenítettük.

A fókuszcsoport megbeszélés során a meghívott szakértőktől nem csupán a szolgáltatások potenciális, de azok tényleges forrásainak feltárásában is segítséget kértünk. Utóbbi kivitelezéséhez az általunk kialakított, ún. Hotspot-Warmspot (HW) térképezést használtuk fel, amely során arra kértük a kulcsinformátorokat, hogy ismereteik alapján jelöljék meg térképen azokat a konkrét területeket, ahonnan az egyes szolgáltatások nagy mennyiségben származnak (hotspot) vagy kisebb mértékben ugyan, de még felhasználásra kerülnek (warmspot) és minden esetben adjanak indoklást válaszaikra. Feladatuk megkönnyítésére előzetes HW térképeket mutattunk be számunkra, melyeket a kulcsinformátorok véleményezhettek és megfelelő indoklás mellett kiegészíthettek.


Eredmények és következtetések

A kulcsinformátorokkal végzett feltáró interjúk során összesen 14 különböző szolgáltatást tudtunk összegyűjteni az általunk kialakított módszer segítségével (1-2. táblázat), melyek között ellátó, kulturális, szabályozó és élőhelyi szolgáltatások is képviseltették magukat a The Economics of Ecosystems and Biodiversity kategorizálási rendszere szerint (TEEB 2010).

A feltárt szolgáltatások potenciális forrásira vonatkozó, 0-5-ig terjedő értékeket az 1. és a 2. mátrix táblázatban összesítettük (a 14 szolgáltatást két táblázatban, 7-7 szolgáltatásra osztva mutatjuk be).


1. táblázat: A Biharugrai halastórendszer fő élőhely típusainak potenciális szolgáltatás nyújtó képességei 1. (sorok: fő élőhely típusok; oszlopok: szolgáltatások)

  Haltermelés Nyersanyag (nád) termelés Vízvisszatartás és raktározás Vízminőség szabályozás Levegőtisztítás CO2 elnyelés/Globális klíma-szabályozás Talajvíz utánpótlás
Roncs/iparterület 0 0 0 0 0 0 0
Járható töltések 0 0 0 0 0 0 0
Csatornák 3 0 0 3 1 1 4
Időszakos vízborítás/tó 5 0 5 4 2 3 3
Nádasok 0 5 0 4 3 4 0
Ültetett, puhafás faállományok 0 0 0 0 5 5 0
Idegenhon. fás, cserjés állomány 0 0 0 0 5 5 0


 

2. táblázat: A Biharugrai halastórendszer fő élőhely típusainak potenciális szolgáltatás nyújtó képességei 2. (sorok: fő élőhely típusok; oszlopok: szolgáltatások)

 

Természetközeli élőhelyek jelenléte

Hasznos/vé-dett fajok jelenléte

Esztétika

Rekreáció

Inspirációs forrás

Tudományos kutatásra való lehetőség

Oktatásra való lehetőség

Roncs/iparterület

0

0

0

0

0

0

0

Járható töltések

2

2

0

1

0

0

1

Csatornák

4

4

3

4

3

4

3

Időszakos vízborítás/tó

5

5

4

4

4

5

5

Nádasok

5

5

4

2

4

4

5

Ültetett, puhafás faállományok

4

4

3

3

2

3

3

Idegenhon. fás, cserjés állomány

2

2

3

3

2

3

3

A feltárt szolgáltatások tényleges forrásainak térképezésére vonatkozó eredményeink közül két példát mutatunk be két szolgáltatás: a nádtermelés és a vízminőség szabályozás HW térképén keresztül az 1. és a 2. ábrán.


1. ábra: A Biharugrai-halastavakon zajló nádtermelés HW térképe (rács: hotspot területek; függőleges vonal: warmspot területek)

2. ábra: A Biharugrai-halastavak vízminőség szabályozó képességének HW térképe (rács: hotspot területek; függőleges vonal: warmspot területek)


Összefoglalás

Munkánk során egy olyan módszercsaládot állítottunk össze, amely a halastavak esetében is jól alkalmazható az ökoszisztéma-szolgáltatások forrásainak jellemzéséhez és térképi megjelenítéséhez. A módszercsalád előnyei: egyszerű kivitelezés, alacsony forrásigény, mennyiségi információktól való függetlenség, helyi szakértők tudásának integrálása, gyakorlatias eredmények.

Fontos kiemelnünk, hogy a potenciális és a tényleges források térképei nem csupán önmagukban szolgálnak információval. A térképek összehasonlításával arra is választ kaphatunk, hogy melyek azok a területek, melyek a legtöbb szolgáltatás nyújtására képesek és ezáltal a legértékesebbnek minősülnek, illetve az egyes szolgáltatások kihasználtsága mely területeken alacsony, ezzel is utat nyitva az esetleges jövőbeli fejlesztések felé.


Kulcsszavak: ökoszisztéma-szolgáltatások, halastó, Biharugra, forrás, térképezés


Köszönetnyilvánítás

A projektet a NAIK Kutatói utánpótlást elősegítő programja támogatta. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik tudásukkal és tapasztalataikkal nagylelkűen hozzájárultak kutatásunkhoz.


Irodalom

Kelemen E. 2013. Az ökoszisztéma szolgáltatások közösségi részvételen alapuló, ökológiai közgazdaságtani értékelése. Doktori (PhD) értekezés. Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő, pp.190.

Kerepeczki É., Gyalog G., Halasi-Kovács B., Gál D., Pekár F. 2011. Extenzív halastavak ökológiai értékei és funkciói. Halászatfejlesztés, 33: 47-54.

TEEB (2010): The Economics of Ecosystems and Biodiversity. Ecological and Economic Foundations, Earthscan,London and Washington, 2010, pp.410.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.